Szabad döntés a munkaidőről

Tagállami szintre delegálná vissza a holland EU-elnökség annak eldöntését, hogy mi számít munkaidőnek, és mi nem. Jelenleg egy 1993-as direktíva központilag szabályozza ezt a kérdést az unióban. Hága soros elnökként nagy nyomást gyakorol az Európai Bizottságra, hogy álljon elő a direktíva módosítását célzó javaslattal (javaslattételre közösségi ügyekben kizárólag Brüsszelnek van joga).

Stavros Dimas illetékes bizottsági tag szóvivője szerint Brüszszel "remélhetőleg" szeptember végén állhat elő az irányelv-módosítás tervezetével. Holland elnökségi források az EUobservernek úgy nyilatkoztak, hogy ezt követően már október folyamán szeretnének politikai megállapodásra jutni az ügyről a miniszteri tanácsban, s ha az Európai Parlament is gyorsan előáll véleményével, akkor decemberben meg is születhetne a módosított direktíva.

A kérdés azután került az érdeklődés homlokterébe, hogy az Európai Bizottság egyik 2003-as ítélete kimondta: a régi direktíva értelmében az ügyeleti idő és a készenlét is munkaidőnek számít minden tagállamban. Ez főleg az orvosok és egyéb egészségügyi dolgozók foglalkoztatását drágítja meg uniószerte, s csak a német egészségügy számára évi 1,75 milliárd eurós pluszkiadást jelent, tekintve, hogy a régi direktíva szerint egy héten legfeljebb 48 órát szabad dolgozni (kivéve néhány ágazatot, például a közlekedést).

Az Európai Bizottság egyébként májusban zárta le azt az uniós szintű szakmai konzultációt, amely a direktívamódosítást hivatott előkészíteni. Ezen a Bruxinfo beszámolója szerint három kérdés köré összpontosultak a módosítási igények: a munkaidő definíciója, a munkahét hossza, illetve annak a referencia-időszaknak a meghatározása, amely alapján az átlagos munkaidőt kiszámolják. (VG)