Szlovénia után Magyarország kapja a legtöbb agrártámogatást

A magyar mezőgazdaság második a tíz új tagállam között a mezőgazdaság támogatottságát tekintve. A magyar gazdálkodók a régebbi EU-tagok támogatottsági szintjét várhatóan 2010-ben érik el. A 2007-tel kezdődő új költségvetési ciklusban az agrárium támogatásainak mértéke három-ötszörösére is növekedhet.

A magyar mezőgazdaság fajlagos támogatottsága Szlovéniát követően második a sorban a tíz újonnan csatlakozott EU-tagállam között - mondta Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter csütörtökön egy tanácskozáson Budapesten. A hatéves felkészülési folyamatban az uniós munkálatok nyolcvan százalékát az utolsó két évben kellett elvégezni. A miniszter hozzátette, belföldön sokan bírálják a csatlakozási szerződés agrármegállapodásait, mégis, ha külföldi kollégáival beszél, sokszor irigykednek a magyarok által elért agrárfeltételekre. A magyar agrárágazatnak egy területen sem kell termelését visszafogni.

A miniszter közölte, Magyarország a hágai megállapodás értelmében több normatív támogatást és kevesebb vidékfejlesztési forrást kap, mint más csatlakozók, például Lengyelország. A magyar agrárgazdaság normatív területalapú támogatása ebben az évben mintegy 70 euró hektáronként, míg a lengyel vagy a szlovák agrárium ugyanilyen mutatója csak 40 euró körül mozog.

A magyar gazdálkodók a régebbi EU-tagok támogatottsági szintjét várhatóan 2010-ben érik el oly módon, hogy az első három évben az uniós támogatottság mértéke 5-5 százalékkal, míg az azt követő időszakban 10-10 százalékkal emelkedik, a nemzeti kiegészítés pedig szinten marad, azaz 30 százalékos lesz az egész időszakban.

Németh Imre ugyanakkor utalt arra, hogy az unió agrárpolitikáját az a berlini megállapodás határozza meg 2013-ig, azaz a következő EU-költségvetési időszak végéig, amelyet Franciaország és Németország kötött.

Ennek alapján az új költségvetési időszak végéig, azaz 2013-ig a mezőgazdasági támogatások az EU-ban lényegében szinten maradnak, azaz csak a reálérték tartása a cél. Így 45-50 milliárd eurós támogatásra lehet számítani évente.

Németh Imre ugyanakkor utalt arra, hogy 2007-től, azaz az uniós új költségvetési időszak kezdetétől a magyar lehetőségek a pénzügyi területen növekednek. Szakértői számítások szerint ugyanis ebben a pénzügyi ciklusban három-ötszörös támogatással lehet számolni az agrárium területén, mint jelenleg.

A miniszter jelezte: a SAPARD-forrásokat teljes egészében ki tudja használni Magyarország. Azokat a pályázatokat, amelyek e program keretében már nem finanszírozhatók, az Agrár- és vidékfejlesztési operatív programból (AVOP) kívánják finanszírozni. Erre a célra a mostani költségvetési időszak, azaz 2006 végéig mintegy 105 milliárd forint áll rendelkezésre.

Folyik a nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) véglegesítése is, amelyet várhatóan még a nyáron elfogadhatnak. E program finanszírozására 2006 végéig 143 milliárd forint áll rendelkezésre.

Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy a magyar agrárgazdaság stratégiáját az 1997-ben elfogadott, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény határozza meg. A nemzeti agrárpolitika célja pedig a magyar agrárgazdaság versenyképességének biztosítása, a munkahelyteremtés, valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítése ezen a területen. Mindezt úgy kívánják elérni, hogy az alapvető kérdésekben szakmai konszenzus alakuljon ki.

Benedek Fülöp utalt arra is, hogy az agrárágazat pénzügyi konszolidációját az elmúlt két évben végrehajtották. Tavalyelőtt rendezték az éven belüli hitelek visszafizetését 60 milliárd forintos támogatással.

A múlt évben a beruházási hitelek támogatására 12,5 milliárd forintot adott a kormányzat, míg az aszálykárok enyhítésére további 10 milliárd forintot és egy 50 milliárd forintos hitelkeretet biztosított. Ebben az évben az Európa-terv agrárhitelprogramjának keretében 236 milliárd forinthoz juthattak a mezőgazdaságban tevékenykedők. Egyéb fejlesztésekre pedig további 110 milliárd forint állt rendelkezésre.

Benedek Fülöp fontosnak tartotta, hogy a magyar agrárgazdaság versenyképessége érdekében ne csak az Európai Unió piacain jelenjenek meg a magyar agrártermékek és élelmiszerek, hanem az unión kívüli országokéban is.

A közigazgatási államtitkár jelezte azt is, hogy a 2004-ben az agrárium rendelkezésére álló 290 milliárd forintos támogatási keretből eddig mintegy 230-240 milliárd forintot használtak fel. (magyarorszag.hu)