Szükség van a tudásközpontokra
Alapvető feladat az innováció fejlesztése az ország jövője, a gazdaság versenyképessége szempontjából - hangoztatta Draskovics Tibor azon a tanácskozáson, amelyen a kutatásban és fejlesztésben érdekelt szakemberek és szervezetek konzultáltak. A pénzügyminiszter fontosnak nevezte, hogy a magyar egyetemi központok körül tudáscentrumok alakuljanak ki. A megbeszélésen a meghívottakat felkérték, javaslataikkal járuljanak hozzá az innovációs törvény kidolgozásához, illetve a tudás alapú gazdaság megvalósításához. A találkozón döntés született arról is, hogy két munkabizottságot hoznak létre a javaslatok részletes kidolgozására.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kutatómunka eredményeinek gyorsabban és szélesebb körben kell hasznosulniuk a versenyszférában. Szerinte ez nem elsősorban az adórendszeren, illetve a szabályozáson múlik, de a PM-nek feladata, hogy hozzájáruljon a feltételek javításához. Kürti Sándor, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének alelnöke üdvözölte, hogy a tárca felvetette a lehetőséget: már a 2005-ös adómódosításoknál figyelembe veszik, milyen kedvezményeket lehetne nyújtani. (Romániában jelentős szja-kedvezményben részesülnek az informatikusok.)
A résztvevők közül többen úgy nyilatkoztak: új korszak kezdődött a kormányzat és az informatikai és távközlési ipar kapcsolatában - számolt be lapunknak tapasztalatairól K. Szabó Imre, a Megatrend 2000 Informatikai Rt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte bizakodásra ad okot, hogy a pénzügyi tárca kéri és várja a szakma javaslatait.
A vállalkozások a tőkehiányt tartják az innováció alapvető gátjának, és jó néhány esetben szűkösnek ítélik a k+f kapacitásokat is - közölte Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. A szövetség vizsgálatai szerint a kis és közepes cégek harmadának nehézséget jelentenek a korlátozott tőkefelhalmozási lehetőségek. A tőkepiac fejletlensége miatt hiányoznak a kezdő vállalkozásokat támogató alapok, s így gondot jelent a legszükségesebb fejlesztések finanszírozása is. A nemzetközi versenytársaknál megszokott fejlesztési adókedvezmények hiánya és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok korlátozott érvényesítési lehetősége súlyosbító tényezőnek számít.
