Szükséges a külföldi munkaerő

A bevándorlási szabályok egységesítését szorgalmazza az unió soros holland elnöksége. A bel- és igazságügyi miniszterek tegnapi ülésére időzített javaslat szerint elő kell segíteni azon külföldiek letelepedését, akik képzettségük folytán "hozzájárulhatnak az EU tudás alapú gazdaságának fejlődéséhez". Ennek érdekében egységes szabályokat kell elfogadniuk a tagállamoknak, amelyek alapján döntenének a jelentkezők beengedéséről; a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása végett azonban továbbra is a kormányok határoznának arról, hogy pontosan hány külföldit fogadnak.

A tervezet fontos eleme, hogy ezzel párhuzamosan szigorítanák az illegális bevándorlók elleni fellépést. Ez gyakoribb munkaerő-piaci ellenőrzéseket, a lefülelt illegális bevándorlók hazatoloncolásának gyorsítását, sőt külföldön végzett előzetes szűréseket foglalna magában. A huszonötöknek ezen túlmenően harmonizálni kellene menekültpolitikájukat. A menekültpolitika pénzügyi terheinek megosztásáról ugyancsak tárgyalni kell, ám ez különösen kényes kérdés.

Az uniós menekültpolitika javasolt iránya kísértetiesen egybecseng azokkal a törekvésekkel, amelyek a nemrég elfogadott német menekültügyi törvény mögött állnak - írja az EUobser-ver. Berlin fő célja, hogy megkönnyítse a jól képzett szakemberek bevándorlását és ezzel egy időben lecsapjon az inkább terhet jelentő "jóléti menekültekre" (VG, 2004. július 15., 2. oldal).

Mint az Európai Bizottság által most kiadott átfogó migrációs jelentés aláhúzza, a huszonötöknek két okból is napirendre kell venniük ezt a kérdést. Egyrészt a bevándorlók fontos munkaerő-utánpótlást jelentenek; brüsszeli számítások szerint 1997 és 2002 között a tizenötök munkaerő-állományának bővüléséből 22 százalékkal részesültek a külföldről érkezők. A másik tényező az európai népesség elöregedése.

Az illegális bevándorlás elleni fellépés ugyanakkor számos gyakorlati nehézségbe ütközik. A bizottság maga is elismeri például, hogy sokszor nem könnyű toloncegyezményt kötni a fejlődő országokkal; ezek általában csak valamilyen kompenzáció fejében hajlandók visszafogadni a határon vagy az unió területén lefülelt polgáraikat.

Mindezek alapján szakértők azt jósolják: a jövőben is együtt lesz jelen a "jó" és a "rossz" bevándorlás az unióban. Előbbi a munkaerő-piaci szempontból szükséges importot jelenti, utóbbi pedig az alapvetően jóléti célú, a bőkezű állami juttatásokra utazó külföldiek beáramlását. Hans-Werner Sinn, a müncheni Ifo kutatóintézet igazgatója a Financial Timesban nemrég megjelent kommentárjában ehhez hozzátette: fel kell készülni az inaktív népesség tagállamok közötti - ugyancsak jóléti indíttatású - mozgásának fokozódására is.