Tetőponton a kínai növekedés

A kínai gazdaságban megjelentek az első jelek, amelyek a növekedés várható lassulását sejtetik, jóllehet az expanzió az idei második negyedévben még erőteljes volt. A rendkívüli erejű fellendülést kísérő súlyos szerkezeti aránytalanságok arra kényszerítik a kormányt, hogy a 2003-ban kimutatott 9,1 százalékos GDP-növekedést 7 százalék körüli ütemre mérsékelje.

A túlhevült konjunktúra lehűtését kikényszerítő szerkezeti feszültségek mindenekelőtt az energiahiányban, a szállítási kapacitások elégtelenségében, a nyersanyagellátás nehézsé-

geiben és az erősödő inflációs nyomásban jelentkeztek. Az ország gazdaságának hatalmas energia- és nyersanyagéhségét jellemezve a Bloomberg hírügynökség rámutat, hogy tavaly Kína használta fel a világtermelés 40 százalékát cementből, 31 százalékát szénből, 30 százalékát vasércből, 27 százalékát acélból, 25 százalékát alumíniumból, 7 százalékát olajból. Főleg a kínai fogyasztásnak köszönhetően a világpiaci nyersanyagárak átlagosan 40 százalékkal emelkedtek az idei májust megelőző 16 hónap során.

Az eddig csak a vidéki körzetekre korlátozott áramszüneteket immár a fővárostól sem tudták távol tartani, a pekingi üzemeknek is be kellett rendezkedniük a szolgáltatás előre tervezett és körzetenként váltogatott kihagyására. A kormányfő, Ven Csia-pao kijelentette, hogy az országnak a mostaninál legalább tízszer nagyobb áramtermelő kapacitásra lenne szüksége. Az ország egyúttal a közvetlen külföldi tőkebefektetések legfontosabb célországává vált a világon, 53 milliárd dolláros összesített tőkeimporttal.

A növekedés lassítása végett a kormány és a jegybank elrendelte, hogy a kereskedelmi bankok fékezzék néhány, kiugróan gyorsan növekedő és energiaigényes ágazat hitelezését, aminek a kárát elsősorban az autó- és acélgyártás, illetve az ingatlanfejlesztés látja. A jegybank emellett tavaly szeptember óta immár harmadik alkalommal emelte meg a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját.

A nemzetközi kereskedelemben elfoglalt pozícióinak javítása és egyes piaci szegmenseinek védelme végett egyébként Kína maga is antidömping-eljárásokat fontolgat, amelyeknek eddig főleg a saját exportőrei váltak célpontjaivá. A Financial Times szerint Kína ezzel szeretné kikényszeríteni, hogy az EU és az USA adja meg számára a "működő piacgazdaság" státusát.