Egyre több nyugat-európai országban kerül napirendre a 40 órás munkahét újbóli bevezetése. A szakszervezetek ugyanakkor egyre hangosabban tiltakoznak a "dolgozz többet ugyanannyi bérért" elv terjedése ellen.
Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök el szeretné érni, hogy az állami alkalmazottak a mostani 36 helyett hetente 40 órát dolgozzanak. Gazdasági minisztere, Laurens Jan Brinkhorst a Neue Zürcher Zeitung szerint arra kérte a szociális partnereket, hogy a magánszektorban is vegyék fontolóra a 40 órához való visszatérést.
Hága mindazonáltal nem kíván kötelező érvénnyel beavatkozni a versenyszféra életébe: a jövőben is lehetőséget kívánnak adni arra, hogy aki akar, részmunkaidőben dolgozzon - persze kevesebb bérért. Ez a foglalkoztatási forma ma nagyon elterjedt Hollandiában; a munkahelyek 42 százalékát így töltik be, a nők körében pedig 70 százalékos a részidőben dolgozók aránya. A kormányzat már csak azért sem kívánja adminisztratív úton megszüntetni ezt a lehetőséget, mert abban hasznos fegyvert lát a munkanélküliség ellen.
A holland munkaadók üdvözlik az ugyanannyi bérért több munka szlogenjét, ugyanakkor a szakszervezetek foggal-körömmel ragaszkodnak a 36 órához. Tiltakozásuk azonban egyelőre hatástalannak látszik: több hollandiai üzemben is visszatértek már a 40 órás munkahéthez anélkül, hogy ezt béremelés kísérte volna.
Belgiumban már nehezebbnek látszik a 38 órás munkahét 40-re való kitolása. A munkaadók ott is szívesen követnék ugyan a Siemens németországi üzemeiben látott példát, mondván: Belgium sem maradhat ki az Európa-szerte tapasztalható trendből. A brüsszeli kormány szocialista munkaügyi minisztere, Frank Vandenbroucke azonban kijelentette: nem hisz abban, hogy a munkaidő meghosszabbításával lendületbe lehetne hozni a gazdaságot. A kilátásokat árnyalja az is, hogy Belgiumban sokkal erősebbek a szakszervezetek, mint Hollandiában. Ami a harmadik Benelux államot, Luxemburgot illeti, ott nem merül fel ez a probléma: a nagyfejedelemség lakói most is 40 órát dolgoznak hetente.
Németországban eközben egyre erősebb tiltakozási hullám bontakozik ki a Siemensnél kötötthöz hasonló alkuk ellen. A DaimlerChrysler gyáraiban a múlt héten több tízezren tiltakoztak munkabeszüntetéssel és a termelés akadályozásával a vezetőség hasonló szándékai ellen. Az IG Metall fémipari szakszervezet közleményében zsarolással vádolta azokat a vállalatokat, amelyek a termelés külföldre vitelével fenyegetőzve kényszerítenek ki rosszabb munkafeltételeket - írja a Financial Times.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.