Újból vonzó a biotechnológia

Látványos eredményre vezetett az európai biotechnológiai társaságok azon törekvése, hogy vonzóbbá tegyék önmagukat a befektetők szemében - állapítja meg az Ernst & Young tanulmánya. Igaz, minderre a kilencvenes évek biotech boomját követő, sokéves visszaesés után került sor, s a fő számadatok ismeretében még a 2003-as összesített európai mutatók is romlásról számolnak be. Ám már mutatkoznak a javulás jelei.

A társaságok egyre inkább a legígéretesebb tevékenységeikre összpontosítanak, működési kockázataikat együttműködések révén csökkentik, esetenként fúziókon keresztül is erősödtek, és mind több termékük forgalmazási engedélyét szerzik meg.

Míg például 2002 egészében öszszesen húsz, biotechnológiai úton előállított gyógyszert engedélyeztek, 2003-ban csak júliusig már tizenhetet. Számos készítmény van jelenleg a klinikai tesztelés szakaszában, ami ismét erősíti a befektetők bizalmát. Az eredmény: újból vonzza a pénzt az ágazat. Az innovatív cégek megtanultak innovatív módon gondolkodni - értékeli a helyzetet a Life Science összefoglalója.

Az iparág konszolidációja azért is fontos Európában, mert az itteni innovatív vállalatok, eredményeik tekintetében, lemaradásban vannak amerikai vetélytársaikhoz képest.

Ám Magyarországon továbbra sem túl nyitottak a (jórészt külföldi pénzből) működő kockázatitőke-társaságok az itteni biotechnológiai cégekbe történő befektetés iránt - közölte lapunkkal Ürge László, a Comgenex Rt. vezérigazgatója. A dolog kulcsa az, hogy az innovációs lánc nem működik olyan hatékonyan itthon, mint az EU-ban, s maguk a társaságok is tapasztalatlanok. Például a cégvezetők nagy része cége likviditási helyzetére akarja használni a kockázati tőkét, vagyis nincs azzal tisztában, hogy a kockázatitőke-társaságok a magas értéken való kiszállás reményében fektetik be a pénzüket.

Magyarországon hiányos a kockázati tőke azon láncszeme is, ami az USA-ban a tőzsde szerepe. Ott a tőzsdére vitt innovatív cégből a befektető könnyűszerrel és nagy haszonnal ki tud lépni, majd a pénzt újabb vállalatokba fekteti be. Erre itt még várni kell. Az önerőből mára középvállalattá fejlődött Comgenexet azonban időről időre megkeresik kockázatitőke-társaságok és befektetési bankok az egész világból, beleértve az Európát, USA-t és Japánt.

"A mi cégünk feltételei kicsit mások, mint azoké, akiknek a befektetés élet-halál kérdése" - magyarázta Ürge László. A Comgenex további stratégiai terveken dolgozik. Ilyen például a tőzsdére lépés előzetes kockázatitőke-bevonás nélkül vagy itthon vagy külföldön.

Európai társaiknál sokkal jobb helyzetben vannak a britek, ahol az ágazat külföldi működőtőke- (FDI-) vonzását a kormány is ösztönzi - állítja Colin Howard, a London Bioscience Innovation Centre igazgatója. A tíz legjelentősebb európai biotech központból három Nagy-Britanniában található. Míg a világ legnagyobb biotech cége, az amerikai Amgen 5 milliárd dolláros forgalmat ért el, az Európába jelentős brit Celltech csak 610 milliót.

Az E&Y adatai alapján 2002-ben a világ közel 4800 biotechnológiai társasága együtt 41 milliárd dollár bevételt produkált. Ennek 70 százaléka keletkezett az USA-ban, és csak 20 százaléka Európában. Egyre nő Ázsia jelentősége is, ahol sorra születnek a bioparkok.

A legnagyobb bioparkok egyike, a 288 millió dollárból épített szingapúri Biopolis tudásközpont hét épülete számos kutatóintézetnek, magán-kutatószervezetnek és egyetemi biomedikai központnak ad helyet. Jó esélye van rá, hogy a régió egyik vezető k+f centrumává váljon.

Egyre több külföldi - egyebek mellett brit - társaság is megtelepszik a szingapúri parkban. A tanulmány emellett azonban a kelet-európai térségben létesülő tudásparkokat is a ma mintegy huszonöt, speciális tudományos nyugat-európai park új versenytársaként említi.

A világon a legnagyobb bioparkok persze az USA-ban vannak, ezek egyike az észak-karolinai Research Triangle Park, ahol több mint száz kutatási intézmény működik.