Vagyonával felel a cégvezető

A cégtulajdonosok, ügyvezetők polgári jogi felelősségét is megállapíthatja a bíróság az új fizetésképtelenségi törvény koncepciója szerint. Így az érintettek a magánvagyonukkal is felelhetnek, ha késlekednek az önkéntes csődbejelentéssel, vagy azt elmulasztják és emiatt a hitelezők nem jutnak pénzeikhez - tájékoztatta a Világgazdaságot a törvény készülő koncepciójáról Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) alelnöke. A törvény lehetőséget kíván adni, hogy a bajba jutott cégek vezetői minél korábban, már az első gondok jelentkezésekor kérhessék az illetékes bíróságtól az önkéntes csődeljárást.

A bejelentéstől kezdve csődmoratórium érvényesülne. Mindaddig tartana, amíg el nem rendelik a csődöt, és ettől kezdve a hitelezők kezében lenne a cég sorsa.

Jelenlegi csődjogi szabályozásunk nem szolgálja a megkívánt hitelezővédelmi célokat. Nem ad lehetőséget a reorganizációra, a cég megmentésére, sem a hitelezők kifizetésére. Csőd gyakorlatilag nincs. Gond, hogy a sikertelen csődeljárást nem követi automatikusan felszámolás, sokszor két évbe is beletelik, míg az elindul. A felszámolások kiürült cégek ellen folynak, az eljárásokban a követelések egy százaléka sem térül meg. Az állami és a magánhitelezőket egyaránt óriási veszteség éri. Az APEH kinnlevősége például ez idő tájt 300 milliárd forint. A leendő törvény előkészítői arra törekednek, hogy a vállalkozások idejében mentőövet kapjanak, talpra állhassanak, illetve legyen mit felszámolni, ha erre a sorsra jutnak.

Ezért mindvégig a hitelezők lesznek döntési pozícióban, akiknek egyébként az önkéntes csődtől függetlenül megmarad a csődkezdeményezés joga. A törvény rövid - 60, illetve 90 napos - határidőket szabna az igénybejelentésre és a hitelezői döntéshozatalra. Miután az adós számot ad vagyonáról, hitelezői gyűlés határoz az esetleges egyezségről vagy a reorganizációról, amely bírósági és szakértői felügyelettel folyna, illetve - jobb megoldás híján - a felszámolásról.

Az elképzelések szerint a fizetésképtelenségi törvény kiterjedne az alkalmazottakat foglalkoztató egyéni vállalkozókra, és figyelemmel lenne egy-egy terület sajátosságaira, így például külön szabályok vonatkoznának a pénzintézeti csődre. A koncepció várhatóan az ősszel kerül a kormány elé.