Vállalkozásokat az unióba!

Tudását igen, vállalkozását nem viheti külföldre az a hazai szakember, aki egy másik uniós országban szeretne munkát vállalni. Szűcs György, az Iposz elnöke szerint mihamarabb meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogyan mehet egy hazai iparos vállalkozóként külföldre. A szolgáltatások szabad áramlása mellett a vállalkozásokét is lehetővé kellene tenni - szögezte le lapunknak.

Egy-egy szakmán belüli munkaerőhiány miatt több régi uniós tagország is feloldotta a munkaerő-korlátozást. Magyarokat is várnak külföldön, például szakácsokat, cukrászokat, tímárokat, takácsokat, kádárokat - tájékoztatta lapunkat Baldauf Aladár, a Héra-Holding ügyvezetője. Ám gond, hogy az uniós hiányszakmák hazai képviselői többségében vállalkozóként dolgoznak, egyéni vállalkozók vagy mikrovállalkozás tagjai. Külföldi munkavállalás esetén meg kell szüntetniük, vagy fel kell függeszteniük cégük működését. Az EURES elnevezésű európai állásközvetítő rendszerből kiderül, a hiányzó szakembereket valóban nem vállalkozóként, hanem alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatná a hollandiai vagy az angol munkáltató. Az Iposz elnöke szerint segítene, ha mikro- és kis vegyesvállalkozások jöhetnének létre. Az Iposz tagja a brüsszeli székhelyű Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének (UEAPME), ahol a 25 tagországból 23 képviselteti magát, így a hazai szervezet bennfentesként tudná segíteni a vállalkozók felkészítését, a fiatalok tapasztalatcseréjét.

A hazai munkavállalóknak szüksége lenne a céhes világ nagy találmányára, a fiatalok vándorlására, véli Baldauf. A külföldi munka, a több országbeli tapasztalat minden szakma nívóját emelné. Szűcs szerint több szakma megkapta az Europasst; a mezőgazdasági szerszámkészítők és gépszerelők, s a finommechanikai műszerészek is igényelhetnek uniós vándorlevelet. Ám nyelvtudás nélkül felesleges útnak indulni. A vándorlások előkészítését szakmai és nyelvi képzésekkel szeretné támogatni az Iposz.

Várhatóan még tovább nő a képzett munkaerő gyakran átmeneti jellegű migrációja, állítja Fóti Klára, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet szakembere. Németország ugyan a szabad munkaerő-áramlás korlátozását szorgalmazza, mégis meghirdette a komputeres szakértőkre vonatkozó "zöldkártya"-programját.