Változik a zálogjog
Ha nem fizet az adós, és a hitelezőé lesz a jelzálog fedezeteként felajánlott zálogtárgy, és azt a hitelező eladja - ez az az eset, amikor általános forgalmi adót kell fizetni. Bár így volt ez eddig is, de mostantól törvény írja elő az áfa-kötelezettséget írja a Magyar Rádó Online.
Sokan úgy értelmezik, hogy a zálogjog alapításra az adóalany zálogtárgy tulajdonos és a zálogjogosult között termékértékesítésnek minősül és így az bekerül az áfa-körbe. A zálogtárgy tulajdonos és a zálogjogosult között adófizetés keletkezhet az áfa-törvény értelmezése szerint.
- A fizetési kötelezettség keletkezésére a törvény azt mondja, hogy csak akkor van teljesítési időpont és fizetési kötelezettség, amikor a zálogtárgyat értékesítik - mondta el - mondta el Sike Olga, az Adóhivatal főosztályvezetője. Tehát a zálogjogosult vagy saját maga megveszi vagy harmadik személy részére eladja, mert nem tudták fizetni a hitelt, ami miatt zálogjogot alapítottak, akkor ha ez értékesítésre kerül, akkor keletkezik áfa-fizetési kötelezettség. Azaz gyakorlatilag önmagában az alapítás nem keletkeztet áfa-fizetési kötelezettséget.
Mindez azt jelenti, ha valaki jelzáloghitelt vesz fel egy lakás vásárlásához, akkor nem keletkezik áfa-kötelezettség, hiszen maga a lakásvásárlás jellemzően nem adóalanyok vásárlását jelenti. Azt az esetet taglalja és vonja be az áfa hatálya alá, amikor a zálogtárgy tulajdonos jogosult és a zálogos közötti átadás van, ami egyébként a főszabály szerint nem lenne termékértékesítés, hiszen közöttük tulajdonjog átruházás nincs.
Ez a körülmény tehát nem fogja megnehezíteni a hitelnyújtást, a jelzálogjog intézményrendszerét.
Az APEH egyébként hasonló elvek alapján adóztatta eddig is ezt az intézményt, csak most a törvénybe foglalták a szabályt. (MR)
