Az ÁSZ szerint rosszul hasznosulnak az állami K F támogatások

Nem elég, hogy egyre kevesebbet költ Magyarország kutatás-fejlesztésre, de a kutatás-fejlesztést (K F) célzó állami támogatások sem hasznosulnak kellő mértékben, és lassú a "tudásáramlás" a költségvetési kutatóhelyek és a vállalkozások között - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a napokban közzétett jelentésében.

Az ÁSZ honlapján olvasható jelentés összefoglalója szerint a számvevőszék először végezte el a K F tevékenység állami támogatásának átfogó, teljesítményszemléletű vizsgálatát. Nem teljesült a 2000. évi kormányzati irányelvekben 2002-re előirányzott 1,5 százalékos GDP-hez mért K F ráfordítási arány, illetve ennek 50 százalékos vállalkozási részaránya, a vállalkozási szféra alacsony mértékű részvállalása miatt; az állami támogatás részaránya 59 százalékos volt - állapította meg az ÁSZ.

A számvevőszék innovációpolitikai stratégia kidolgozását, a K F tevékenység kormányzati feladatainak teljes körű áttekintését javasolta a kormánynak a finanszírozási mechanizmus felülvizsgálatával együtt. Az ellenőrzés megállapításai alapján jogszabályi változtatásokra is szükség van a K F eredmények jobb hasznosulása érdekében - tartalmazza a jelentés Kovács Árpád ÁSZ-elnök által készített összefoglalója. A számvevők megállapították, hogy a 2000 és 2003 közötti időszakban a kutatás-fejlesztésben az alap- és alkalmazott kutatásokat végző költségvetési kutatóhelyek töltöttek be meghatározó szerepet.

Inkább kínálat- és nem keresletvezérelt K F tevékenység volt a jellemző; aminek okai közé tartozik a magyar vállalkozások nem kellő innovációs érzékenysége, továbbá a K F-ben meghatározó részarányú állami megrendelői-támogatói pozíció. Az ÁSZ a K F állami irányítása, koordinációja szempontjából fontos, de nem elégséges előrelépésnek tartja, hogy 2004. január 1-jén a kormányzati feladatok összefogására megalakult a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. A hivatal feladat- és hatásköre ugyanis nem terjed ki az alapkutatással összefüggő állami feladatokra, és nem érinti az akadémiai törvényben szabályozott szervezetek funkcióit sem.

A számvevőszék hiányosságnak tartja, hogy a K F tevékenység egészét nem szabályozza törvény, csak kormányzati irányelv és a kormányprogramok célkitűzései. Az ellenőrzés szerint az ösztönző törvényi rendelkezések hiánya is hozzájárult az állami támogatás nem kellő hasznosulásához, a költségvetési kutatóhelyek és a vállalkozások közötti lassú tudásáramláshoz. A költségvetési kutatóhelyek alaptevékenységének ellátásához és az állami támogatás elnyeréséhez nem kapcsolódik teljesítményorientált követelményrendszer sem a kutató-fejlesztő intézeteknél, sem a felsőoktatási kutatóhelyeken - fejtette ki az ÁSZ.

Az ellenőrző szerv jelentésében az is szerepel: a K F tevékenység közel 70 százaléka alap- és alkalmazott kutatás, mely kutatói érdekeltség, közvetítő és piaci igény hiányában kevésbé kerül tovább az innovációs láncban. Nem működik megfelelően az alap- és alkalmazott kutatási eredmények továbbfejlesztéséhez a szükséges finanszírozási, érdekeltségi és intézményi rendszer. Az ÁSZ szerint Magyarországon irányítási és koordinálási problémák miatt a kutatás-fejlesztés innovációs szemléletű, a költségvetési kutató-fejlesztő helyek teljesítménye - az alapkutatást végző akadémiai kutatóintézetek és felsőoktatási kutatóhelyek esetében - kevéssé piac- és gyakorlatorientált.

A központi és ágazati kutatási programok eredményességét tekintve az ÁSZ ugyanakkor megállapította: a vizsgált 33 befejezett projektnél 7 új termék és 5 új eljárás jött létre, ami átlagon felüli, 36 százalékos innovációs eredményességet tükröz. (hvg)