Egyre kevesebbet költ Magyarország kutatás-fejlesztésre

Két éve csökken a hazai kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított költségvetési és vállalati pénzek összege: míg 2000-ben a GDP egy százalékának megfelelő pénz jutott erre az ágazatra, tavaly már csak 0,94 százalék - írja a Magyar Hírlap. A hazai K+F ráfordítások szerények az EU átlagához mérten, de az új tagok közül Szlovénia és Csehország is megelőzi hazánkat.

Magyarországon a kutatás-fejlesztési kiadások nem érik el a GDP egy százalékát, ami harmada az EU által kívánatosnak tartott három százaléknak. Persze az uniónak is van mit fejlődnie, hiszen a tagországok átlagban a GDP két százalékát fordítják K+F-re, míg Japánban a GDP három százalékát, az Egyesült Államokban pedig 2,7 százalékát költik erre a célra. Tavaly a magyar gazdaság K+F kiadásai mintegy 175 milliárd forintot (700 millió eurót), azaz a GDP 0,94 százalékát tették ki, ami alacsonyabb a 2002-es egy százaléknál.

A kormányzati tervek szerint ugyanakkor 2006-ig az innovációra fordított kiadásoknak el kell érniük a GDP 1,5-1,6 százalékát.

Az új uniós tagországok között a harmadik helyen áll Magyarország: Szlovénia és Csehország messze megelőz minket. Elsősorban a vállalatok erre a célra fordított pénzmennyisége kevés: nálunk a GDP 0,4, míg a másik két országban ennek dupláját költik K+F-re. A szakemberek a célzott adókönnyítésekben látják a kiutat. Szerintük a társaságiadó-könnyítésekre, de a magas bérigény miatt a tb-terhek célzott csökkentésére is szükség lenne a kutatás-fejlesztésre szakosodott cégeknél. (mh online)