Főleg alkalmazottak a magyarok

A feketén foglalkoztatottak száma alapján itthon rosszabb a helyzet, mint az uniós átlag - jellemzi a munkaerő-piaci helyzetet a nemzeti foglalkoztatási

akcióterv. Megbízható adatok ugyan nincsenek, az alacsony foglalkoztatottság azonban azt valószínűsíti, hogy a 15-64 évesek között számottevő lehet azok aránya, akik feketén tesznek szert valamilyen jövedelemre. Az inaktívak között mintegy 440-450 ezren vannak azok, akik nem tanulók, nem jogosultak nyugdíjra, gyermekgondozási ellátásban nem részesülnek, illetve munkanélküli-ellátást sem kapnak. Feltehetően közülük minden másodikat bejelentés nélkül foglalkoztatják.

A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felvétele alapján kimutatott foglalkoztatotti létszám (3,9 millió fő) legalább 500 ezerrel nagyobb, mint a munkaviszony (beleértve az önfoglalkoztatottakat) alapján adózóké. Ennek alapján körvonalazódik, hogy a foglalkoztatottak mintegy 15-20 százaléka nincs bejelentve.

A hivatalos adatok alapján Magyarországon az alkalmazottak teszik ki a foglalkoztatottak elsöprő hányadát, több mint 86 százalékát - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. elemzéséből. Míg az unióban ez az arány egy százalékkal alacsonyabb, addig a velünk együtt csatlakozóknál csak 79 százalék az alkalmazásban állók aránya. A 45-64 évesek szívesen dolgoznak vállalkozásokban, több mint 17 százalékuk egyéni vállalkozó, az 55-64 éveseknek pedig már

22 százaléka végzi önállóként munkáját, gyakran kényszerből - fogalmaz a GKI.

A határozott időre szóló munkaszerződéssel történő foglalkoztatás elsősorban a fiataloknál és idősebbeknél jellemző. A 30 és 59 év közötti alkalmazottaknak csak néhány (4-7) százaléka dolgozik határozott idejű szerződéssel, a 60-64 éveseknek ez a szám már jóval magasabb (11 százalék). A GKI kutatásából kiderül, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás az uniós átlaghoz képest meglehetősen alacsony Magyarországon, de a részidős foglalkoztatottak, főleg a nők fele nem is kíván teljes munkaidőben dolgozni.