Függetlenségre törekszik a GSZT
Parlamenti felhatalmazás és évi százmillió forintos költségvetés kell ahhoz, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) komoly tényező lehessen a gazdaság- és társadalompolitika alakításában - nyilatkozta a Világgazdaságnak Demján Sándor. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke szerint a tegnap megalakult új fórumnak nem a kormány által meghatározott mederben kell tevékenykednie, hanem önállóan kell megfogalmaznia a fontosnak talált kérdésekre adandó válaszokat. Demján Sándor úgy látja, a legfontosabb témák közé tartozik, hogy miként lehet visszaállítani az ország versenyképességét, s elérni, hogy "a magyarok Magyarországon maradjanak".
A GSZT létrehozását európai mintákra hivatkozva kezdeményezte a kormány. Ennek megfelelően számolt a munkaadói és munkavállalói, a társadalmi és civil szervezetek, a tudomány képviselőinek részvételével. Mint Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője a tanácskozáson hangoztatta: a politikától független szervezetre van szükség, amely "kormányzati ciklusokon átívelő" feladatokat lát el, stratégiai irányokat jelöl meg.
A "projekt" tavaszi meghirdetését követően az ellenzék azzal vádolta a miniszterelnököt és a kancelláriaminisztert, hogy egyfajta parlamenti "felsőház" kialakítására törekszik. A fórumban szerepet kapott szervezetek mindazonáltal egyöntetű helyesléssel fogadták a kezdeményezést. Ebben a szellemben nyilatkozott a tegnapi ülésen mások mellett Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, vagy Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége első embere is. Az ugyanakkor kitűnt, hogy a GSZT bizonyos értelemben "légüres térben" mozog, hiszen még nincs alapszabálya - például azt sem döntötték el, egyáltalán legyen-e elnöke -, nincsenek meghatározva a konkrét feladatai, illetve mozgástere sem.
Noha a tanácskozásnak már tartalmi napirendi pontja is volt - Baráth Etele államtitkár tartott prezentációt az Európa tervről -, érdemi vita éppen a fórum szerepéről és lehetőségeiről bontakozott ki. Elsőként Széles Gábor vetette fel, hogy függetlenségének biztosítása érdekében törvényben kell szabályozni működését. A fix költségvetésre vonatkozó igényt többen is megfogalmazták, s felhívták a figyelmet: a GSZT titkársága sem működhet valamely minisztérium szervezeti keretein belül. Parragh László erről annyit mondott: a titkárság a Magyar Tudományos Akadémia, vagy a gazdasági kamarák bázisán működhetne. A tanácskozáson jelen lévő Draskovics Tibor pénzügyminiszter arra tett ígéretet, hogy a tárca megtalálja a GSZT helyét a költségvetésben, ám a támogatás esetleges összegére nem tért ki.
Az alapszabállyal kapcsolatban végül az a megoldás született, hogy az MTA külföldi társfórumok dokumentumainak tanulmányozása és Héthy Lajos közreműködése mellett - a munkaügyi tárca közigazgatási államtitkára készítette elő a tegnapi ülést - a lehető leghamarabb elkészít egy tervezetet, amelyet a GSZT legközelebbi ülésén vitatnak meg. Az első elképzelések szerint erre decemberben került volna sor, ám Demján Sándor - aki a soros ülés levezető elnöke lesz - azt javasolta, hogy már novemberben ismét folytasson tanácskozást a fórum. Ezen a részvevők várhatóan ismét visszatérnek az Európa terv megvitatására is.
