Haladék az élelmiszereknek

Elhárulhatnak az akadályok az elől, hogy a magyar cégek szeptember elseje után is szállíthassanak olyan fagyasztott élelmiszereket és konzervtermékeket az Európai Unió más tagországaiba, amelyeket a május elsejei csatlakozás előtt gyártottak. Eredetileg egy brüsszeli rendelkezés az újonnan belépő országok számára a forgalmazást megtiltotta volna, és azt is előírta, hogy a májusig készített termékeket december 31-től a származási országokban sem lehet értékesíteni. Ágazati vélemények szerint az intézkedés a tíz új tag közül bennünket sújtott volna leginkább.

Hazai szakértők az uniós lépést súlyos diszkriminációnak tartották, a Külügyminisztérium (KüM) pedig levélben tiltakozott Brüsszelben a bürokratikus túlkapásnak ítélt szabályok ellen (VG, 2004. május 11.). Magyar vélemények szerint az EU a spekulatív többletkészletezés ellen kívánt fellépni, de nálunk ilyen termékfelhalmozás nem volt. Az FVM illetékesei viszont arról tájékoztatták lapunkat, hogy az unió valójában a csomagolási előírások változása miatt hozta a kedvezőtlen rendelkezéseket. Más formában kellett ugyanis exportálnunk EU-n kívüli országként, és más szabályokat kell betartanunk uniós tagállamként a közösségbe irányuló szállításoknál. Elsősorban az úgynevezett egészségügyi jel módosult, így annak május óta másként kell szerepelnie az élelmiszer-ipari termékeken.

A KüM most nem nyilatkozott lapunknak az ügyben. Az FVM-ben kapott tájékoztatás szerint a korábban küldött magyar levélre még nem érkezett hivatalos válasz. Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) ügyvezető elnöke ugyanakkor elmondta: az utóbbi időszak egyeztetései nyomán csaknem biztosra vehető, hogy az EU a forgalmazást tiltó határidőt a jövő évi április 30-ra módosítja. Erről előreláthatólag szeptember 18-án döntenek Brüsszelben, és az EU az addig tartó átmeneti időszakban is lehetőséget biztosít a forgalomba hozatalra. Így a magyar szállításoknak szeptember elsején nem kell leállniuk - tette hozzá az ügyvezető elnök.

Az uniós intézkedések az állati eredetű termékeket tartalmazó konzerveket, a fagyasztott baromfiféleségeket és a jégkrémeket sújtották volna leginkább - állítja az Éfosz. Az érdekképviselet felmérései szerint a hazai cégeknek mintegy 26 millió eurónyi, belépés előtt gyártott olyan készletük van, amelyet ezután szeretnének értékesíteni. Így a határidő módosítása nélkül káruk elérné a 6-7 milliárd forintot.

A baromfiipari vállalkozásoknál mintegy 8 ezer tonna árut érintene az uniós tiltás, ami az összes éves kivitel 7-8 százalékát tenné ki - közölte Takács László, a Baromfi Terméktanács (BT) igazgatója. A hazai szervezet már korábban tiltakozott az intézkedés ellen. A brüsszeli rendelkezések a vevőknek sem tetszettek, ezért például a német baromfiimportőrök is panaszt nyújtottak be Brüsszelben - mondta Takács.