Korrupciógyanús horvát sztráda

Komoly politikai botrány robbant ki Horvátországban a tervezett Split-Dubrovnik autópálya első szakaszának építésével kapcsolatban. A 37 kilométeres, mintegy 64 milliárd forintnak megfelelő értékű útszakaszt közbeszerzési pályázat nélkül az amerikai Bechtel cégnek ítélte a zágrábi kormány, amit mind az ellenzék, mind a helyi építési vállalkozók súlyos visszaélésnek tekintenek. Ivo Sanader kormánya azzal védekezik, hogy a Karlovac-Split autópályáról szóló, 400 milliárd forint értékű szerződés - amelyet még az előző kormány kötött - a Splittől délre haladó szakaszt is a Bechtelnek ígérte. Az előző közlekedési miniszter, Radimir Cacic ugyanakkor tagadja, hogy elkötelezte volna magát az amerikai cég felé; ellenzéki vélemény szerint a szálak Miomir Zuzul külügyminiszterhez vezetnek, aki korábban washingtoni nagykövet volt, illetve egy magáncég megbízásából lobbitevékenységet folytatott a Bechtel számára.

A zágrábi kormány úgy határozott, hogy az Európai Bizottságot kéri fel döntőbírónak az egyre kényesebb ügyben - írja a Neue Zürcher Zeitung. Mint ismeretes, Brüsszel korábban nehezményezte a román kormány azon döntését, hogy az erdélyi autópálya megépítését - ugyancsak közbeszerzés nélkül - a Bechtelnek ítélte. Az amerikai cég térségbeli sikereit megfigyelők nagyrészt politikai megfontolásokkal magyarázzák: Zágráb így akarja megköszönni az Egyesült Államoknak a szerbek által megszállt Krajina 1995-ös visszafoglalásához nyújtott katonai segítséget, míg Bukarest a megbízható NATO-szövetséges imázsát ápolja.

A Split-Dubrovnik autópálya-beruházás azonban a korrupciós botrányt leszámítva sem "sima ügy". A projekt befejezése igencsak kérdéses, ugyanis nem világos, hogyan lehet előteremteni a parti sávon haladó, éppen ezért különösen drága út költségeit. Az autópályadíjakra aligha lehet alapozni, hiszen már a nemrég átadott Zágráb-Split szakaszt is sok autós elkerüli a borsos díjak miatt. Európai uniós pénzeket pedig csak akkor lehetne biztosítani a projekthez, ha annak nyomvonalát módosítanák; a Triesztből a görögországi Patraszba vezető folyosót Brüsszel kiemelten kezeli, ám nem közvetlenül a parton, hanem Bosznia-Hercegovinán és Montenegrón keresztül kívánja vezetni az utat.