Ökológiai válság vár Kínára

Az elmúlt évtizedek erőltetett iparosításának köszönhetően Kínában olyan mértékben romlott a környezet állapota, hogy érdemi irányváltás nélkül ökológiai katasztrófára kell felkészülni - írja összeállításában a Financial

Times. Észak-Kínában számos folyó teljesen kiapadt, és az ottani nagyvárosok alatt - a talajvízkészletek felélése miatt - óriási üregek képződnek. A hatalmas ország területének nagyjából harmadát savas eső áztatja; a kén-, szén- és nitrogén-oxidok kibocsátása miatt a nagyvárosok levegője az évtized végére gyakorlatilag alkalmatlanná válik emberi életre. Jelenleg az ország területének 18 százalékát borítja sivatag, de ez a terület évente több százezer négyzetkilométerrel nő.

Kína lakossága, természeti erőforrásai és környezete terhelhetősége határaihoz érkezett - foglalja össze a helyzetet Pan Csüe, az állami környezetvédelmi ügynökség helyettes vezetője. Szerinte csak a gazdasági fejlődés fenntarthatóvá tételével és új energiaforrások igénybevételével lehet megelőzni az összeomlást. A brit üzleti lap szerint Pan Csüe nem az egyetlen kormányzati illetékes, aki az utóbbi időben a környezetvédelem fontosságára figyelmeztetett; a jelek szerint immár a legfelsőbb szinten is tisztában vannak azzal, hogy nem lehet minden határon túl kizsákmányolni a természetet. Erre utal, hogy a legfrissebb energiapolitikai tervekben már a szénerőművek részarányának visszaszorítása és egyéb, a levegő minőségét javító intézkedések is szerepelnek. Ennél is nagyobb horderejű lehet az autógyártás esetleges reformja. Az elmúlt évtizedek egyik húzóágazatának számító területen egyre több érv szól a környezetkímélő elektromos vagy legalábbis hibrid üzemű járművekre való átállás mellett. Lester Brown, a washingtoni Earth Policy Institute igazgatója szerint Kína a világ vezető hatalmává válhat az ökojárműipar terén, amennyiben a hatóságok határozottan kiállnak az ilyen irányú fejlesztés mellett.

A központi szinten megjelenő környezetvédelmi törekvések megvalósítását azonban nagymértékben hátráltathatják a helyi tisztviselők. Az ő teljesítményüket a regionális GDP- és foglalkoztatási mutatók alapján ítélik meg a felettesek, így nem csoda, hogy mindent megtesznek a beruházók bármi áron való megnyerése érdekében. Megoldást csak az jelentene, ha megváltozna a kommunista apparátust mozgató érdekeltségi rendszer - ám erre megfigyelők alig látnak esélyt.

A kínai fejlődés árnyoldalait az élelmiszer-termelés alakulása is jól illusztrálja. Az elmúlt években látványosan zsugorodott a megművelhető földek nagysága, és ennek köszönhetően drámaian csökkent az ország gabonatermelése. Az idén a becslések szerint mintegy 37,5 millió tonna gabona behozatalára lesz szükség, és hosszabb távon ez a mennyiség jócskán nőhet.