Összhangban az Európai unióval

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége megtárgyalta a kormányzat adózással kapcsolatos elképzeléseit, s megfogalmazta ezzel kapcsolatos középtávú javaslatait.

A BKIK véleménye szerint az adórendszer változtatásait a következő célkitűzések és elvek mentén kell megvalósítani:

>> a magyar vállalkozások versenyképessége növekedjen,

>> a kisvállalkozások adminisztrációs terhei lehetőleg csökkenjenek, általában a vállalkozások és az állampolgárok között növekedjen az adótudatosság. Ennek mentén javasolja a BKIK az adók szegmentáltságának növelését, tehát az egyes önálló közfeladatokra külön jogcímen kerüljenek befizetésre az egyes adónemek, de természetesen integráltan, ami biztosítja az adminisztrációs terhek csökkenését.

>> Csökkenjen és váljon átláthatóvá az adótranszfer, amelyben az egyes földrajzi területek, régiók, más földrajzi területeket, illetve régiókat részben finanszíroznak, illetve az egyes adónemek a beszedéstől eltérő feladatú kiadásnemeket finanszíroznak.

>> Törekedni kell az Európai Unióban szokásos adónemek alkalmazására.

>> Az egyes befizetéscsoportok a következők szerint kerüljenek felhasználásra:

1. Az egészségügyi járulék teljes mértékben az egészségbiztosítást finanszírozza.

2. A nyugdíjbiztosítások legyenek önfinanszírozóak.

3. A személyi jövedelemadó finanszírozza az oktatási, a kulturális és a szociális kiadásokat.

4. A helyi adók - részben szegmentáltan - a helyi közszolgáltatásokat finanszírozzák, a vállalkozásoktól más módon (nyereség- vagy forgalomarányosan) beszedett adók helyi fejlesztési és vállalkozásfejlesztési célokat szolgáljanak.

5. Az általános forgalmi adóból származó bevétel finanszírozza az államigazgatást és az állam működésének kiadásait.

6. A közlekedésfejlesztés és

-fenntartás kiadásait a jövedéki adó bevételei finanszírozzák.

A fentieknek megfelelően a BKIK javasolja, hogy

>> a személyi jövedelemadó legyen kétkulcsos és a jövedelemhatárok valorizációját a törvényhozás hosszú távon biztosítsa.

>> A társadalombiztosításhoz kötődő járulékok fizetési aránya a munkaadóktól egy 4-5 éves program keretében tolódjon át jelentősen a munkavállalók felé.

>> Az általános forgalmi adó legmagasabb kulcsa már 2006-ban csökkenjen legalább 20 százalékra, és 2007-ben - párhuzamosan az EU áfaelszámolási szabályainak várható változásával - csökkenjen tovább 15-16 százalékra. Az áfa jelenlegi magas szintje versenyképtelenné teszi a kiskereskedelmet és így közvetve a magyar termelést, ezért kell már a következő évben csökkenteni a szomszédos országok áfaszintjére. 2007-től azonban az unió terve szerint az áfát minden országban a termelést követően kell elszámolni, így a magyar termelésre rakódó - a németországit jelentősen meghaladó - áfateher legfontosabb piacunkon tesz teljes mértékben versenyképtelenné.

>> A helyi adók területén az iparűzési adót teljes mértékben meg kell szüntetni. A BKIK által preferált megoldás a közszolgáltatásokat az igénybevétellel arányos módon finanszírozó adórendszer, de a BKIK átmenetileg elfogad egy olyan kompromisszumot is, amelyben a helyi kiadások finanszírozása az áfa + egy százalék és a társasági nyereségadó néhány százalékos növelésének kombinációjával oldja meg. Nem ért ugyanakkor egyet a BKIK a német érdekeknek azzal az egyoldalú megvalósításával, mely a társasági nyereségadót akár egészében, akár pedig megbontva két részletben a német adókulcshoz zárkóztatná fel, miközben az áfánál említett 2007-es változás egyértelmű német érdeket valósít meg.

>> A BKIK üdvözli az eva fennmaradását, mint ahogy üdvözölte annak megalkotását is. Ugyanakkor a BKIK továbbra is javasolja az úgynevezett eva + adózási lehetőség megvizsgálását és bevezetését, mert ezzel a termelő és kereskedő kisvállalkozások is jelentős adminisztrációs tehertől megszabadulva tudnának működni.

>> A BKIK javasolja megfontolni, hogy az Európai Unióban szokásos költségelszámolástól eltérő gyakorlatokat (gépkocsi, napidíj, ajándék, telefon és internet) már a következő évben számolja fel a kormány.

>> A BKIK javasolja felülvizsgálni az áfa, illetve a költségvetési intézmények elszámolásából következő azon anomália megszüntetését, mely szerint az egyes költségvetési intézmények nem érdekeltek egyes résztevékenységeik külső vállalkozásokkal való elvégzésében, mivel a mindkét helyen fellépő bérköltséget a vállalkozások esetében az áfateher megnöveli.