Szakszervezeti szigor a csúcson

A szakszervezetek Németországban beleszólást követelnek az igazgatótanácsban folyó javadalmazás kérdéseibe. A most megfogalmazott cél az, hogy a csúcsvezetői fizetések a jövőben jobban igazodjanak az elért eredményekhez, mindenekelőtt azonban az értékhozzáadás - ennek részeként pedig a foglalkoztatás - alakulásához. A feszült munkaügyi helyzetben a szakszervezetek arra panaszkodnak, hogy hiába ülnek ott a dolgozók képviselői az üzemi tanácsban, illetve a fel-ügyelőbizottságokban, amikor a csúcsvezetői javadalmazásokról döntenek, akkor a tőke képviselőinek a szava bizonyul döntőnek. Ezen úgy próbálnak változtatni, hogy a jövőben országosan egységesítik a fellépés módját, erre a célra pedig szeptember végén tanácskozásra hívják a nagyvállalatok üzemi tanácsaiban, illetve felügyelőbizottságaiban tevékenykedő aktivistáikat. A nagyobb beleszólási jognak először olyan ismert nagyvállalatoknál kívánnak érvényt szerezni, mint a DaimlerChrysler vagy az Opel. Ez utóbbinál az üzemi tanács arra törekszik, hogy a felügyelőbizottságokban ülő képviselőik érjék el a csúcsvezetői fizetések két részre való osztását, aminek eredményeként egy 60 százalékos hányadot az elért eredmények és sikerek mértékében vehetnének fel a javadalmazottak.

A fém- és gépipari munkavállalókat tömörítő IG-Metall szakszervezet egyik vezetője az erkölcsi és észérvek összehangolt alkalmazását sürgeti, támaszként pedig ajánlja a már két éve érvényben lévő vállalatvezetési szabálygyűjtemény ("Corporate Governance Codexes") alapulvételét, ennek részeként pedig az igazgatósági tagok egyenkénti értékelését. Ennek révén lehet ugyanis elkerülni, hogy a tőketulajdon képviselői kivonják a nyilvánosság elől a javadalmazási ügyeket. Az eljárásban a munkavállalói oldalnak arra kell összpontosítania, hogy az ügyek átláthatósága váljék a döntő szemponttá, az eljárás pedig ne válják az irigykedés terepévé.