Tovább bővül a lakáspiac

Folytatódott a lakáspiac kiegyensúlyozott bővülése a második negyedévben. A kiadott építési engedélyek száma 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ami azt jelenti, hogy a tavaly év végi roham után sem történt jelentős korrekció. A használatbavételi engedélyek még gyorsabb ütemben növekednek: az első fél év teljesítménye után szinte biztosra vehető, hogy az idén 40 ezernél több lakás épül. Szakemberek szerint ez az a szint, ami biztosítja a lakásállomány öregedésének megállását. Ez egyébként már az utolsó négy negyedévre visszatekintve is teljesült: az elmúlt egy évben 40 ezer használatbavételi és 61 ezer építési engedélyt adtak ki.

Úgy tűnik tehát, hogy az elmúlt fél évben a lakáshitelek szigorodó kondíciói nem hatottak jelentősen a lakáspiaci kínálatra. Mivel a bankszektor és a lakosság azóta felfedezte a deviza alapú hitelezésben rejlő lehetőséget, valószínű, hogy keresleti oldalról komolyabb sokkhatás a következő hónapokban sem éri a lakáspiacot. Igaz, a szakértők figyelmeztetnek a devizahitelek kockázataira, de az új hitelfelvételek közötti dominanciájukat tekintve feltehető, hogy népszerűségük legalább az első olyan kamat- vagy árfolyamsokkig fennmarad, amely jelentősen befolyásolja a törlesztőrészlet mértékét.

Bár a használatba vett lakások növekedése területileg egységesen zajlott, az engedélyek számának regionális bontása már mutatja, hogy a közeljövőben jóval differenciáltabb lesz a növekedés. Míg a nagyobb városokban, azon belül is főként Budapesten kitart a konjunktúra, addig a kisebb településeken a közeljövőben nem várható további érdemi növekedés.

Továbbra is jó üzlet a lakásépítés, ezt bizonyítja az is, hogy a továbbértékesítési szándékkal épített lakások aránya a tavalyi 27 százalékról 38 százalékra emelkedett. Ezzel függ össze, hogy csökken a családi házak részaránya az új építésekből (61-ről 54 százalékra) és emelkedik a többszintes és lakóparki építkezések súlya.