A fogyasztás húzta a növekedést

Az előzetes számokkal megegyező mértékű GDP-növekedési adatokat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal tegnap: a második negyedévben a bruttó hazai termék négy százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet és 0,9 százalékkal az előző negyedévi teljesítményt.

A részletes adatokból kiderül, hogy termelési oldalról nézve továbbra is a feldolgozóipar adja a növekedés lendületét, de negyedéves alapon az építőipar bővülése is meghaladta az átlagos emelkedés mértékét. A kis súlyú mezőgazdaság teljesítménye az év elejéhez viszonyítva csökkent, igaz, a szektor megítélése szempontjából szezonális okok miatt elsősorban a második fél év a mérvadó - a jó termés pedig várhatóan megjelenik majd a GDP-statisztikában is.

A GDP-növekedés szerkezetének felhasználási megközelítése jóval árulkodóbb. Tavaly lakossági fogyasztás által vezérelt bővülés volt, méghozzá olyan mértékben, ami nyilvánvalóan nem volt fenntartható. Az idei első negyedévben látványos fordulat következett be, hiszen a beruházások és az export megugrásával párhuzamosan a háztartások költekezése a hosszú távon fenntartható szintre sülylyedt. A friss adatok ehhez képest visszalépést jelentenek, fogalmaz Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. A lakossági vásárlások újbóli meglódulásának mértéke váratlan, és az 5,1 százalékos dinamika a GDP-növekedés mértékéhez viszonyítva túl sok - véli a szakértő. Ráadásul év közben ez a komponens nem szokott jelentősen csökkenni, így fel kell készülni, hogy az idén a vártnál magasabb lesz a fogyasztás, ami a külső egyensúlyi viszonyokra is kedvezőtlenül hat.

Az export-import olló már a második negyedévben negatívba fordult, igaz, ehhez az EU-csatlakozással kapcsolatos egyszeri hatások és statisztikai bizonytalanságok is hozzájárultak. Ezek nélkül a dinamikák különbsége nulla körül lenne (VG, 2004. szeptember 8., 5. oldal).

Az uniós csatlakozás nem csak a külkereskedelmi folyamatok romlásában, a fogyasztás megugrásában is közrejátszhatott - hívja fel a figyelmet Kovács György, a Budapest Economics elemzője. Az adóváltozások miatt ugyanis például a gépjárműforgalom területén jelentős előre hozott vásárlás történt, aminek kifutása után a második fél évtől bizonyára újra mérséklődni fog a dinamika. Ezért úgy látja: az év hátralévő részében a növekedés szerkezete ismét a fenntartható irányba mozdul el, de annak üteme kissé lassul majd. 2004-ben a bruttó hazai termék 3,9 százalékos bővülésére számít Kovács, ami tulajdonképpen egybeesik Forián Szabó "négy százalék közeli" várakozásával.