Budapest is elveti Sarkozy ötletét

Nem csitulnak a hullámok Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter vasárnapi nyilatkozata körül (VG, 2004. szeptember 8., 3. oldal). Mint ismert, a francia kormánypárt elnöki tisztére törő politikus azt ígérte, hogy az unió pénzügyminisztereinek holnap kezdődő informális találkozóján javasolni fogja: ne kaphassanak támogatásokat az EU felzárkóztatási alapjaiból az uniós átlagnál alacsonyabb társaságiadó-kulcsot fenntartó új tagországok.

Tegnap többek között Danuta Hübner lengyel EU-biztos kelt ki élesen a javaslat ellen - számolt be a Bloomberg. A jelenleg a külkereskedelmi társbiztosi pozíciót betöltő, de novembertől éppen a felzárkóztatási alapokat menedzselő regionális biztosi székbe átülő politikus közölte: jó megoldásnak tartja az adócsökkentéseket.

A francia pénzügyminiszter javaslatának természetesen semmiféle jogalapja nincs, de az indoklásképpen előadott közgazdasági érvek sem állják meg a helyüket - nyilatkozta lapunknak Draskovics Tibor pénzügyminiszter, emlékeztetve arra, hogy az uniós előírások a társaságiadó-kulcs és az uniós forrásokhoz való hozzáférés összekapcsolását kizárják. Draskovics szerint Sarkozy javaslata a Franciaország által is igen fontosnak tartott uniós kohéziós politika lényegét kérdőjelezi meg azzal, hogy éppen az új tagországok esetében kötné a támogatásokhoz való hozzájutást az ezen országok gazdasági fejlődését, versenyképességének növelését leginkább szolgáló adórendszerek megváltoztatásához.

"Ez teljességgel elfogadhatatlan, meggyőződésem, hogy sosem válhat az unió álláspontjává" - közölte a miniszter. A társasági adózás szabályainak kialakítása az EU-ban jelenleg egyébként is a nemzeti kormányok hatásköre - tette hozzá.

Semmi bizonyíték nincs arra, hogy Franciaországot egyes befektetők azért hagyják el, azért telepítenek át munkahelyeket az új tagállamokba, mert ezekben túlságosan alacsony a társaságiadó-kulcs. Sarkozy abban is téved, hogy önmagában a társaságiadókulcs mértéke meghatározó lehet abban, hogy egy országot a befektetők vonzóbbnak találnak egy másiknál. A befektetők a befektetői környezetet és benne az adórendszert is a maguk teljességében értékelik befektetési döntéseik meghozatalánál - hangsúlyozta Draskovics.