Élesedő viták a török tagságról

Ma ér véget Günter Verheugen bővítési biztos négynapos látogatása Törökországban, ahol felméri az ország reformigyekezetének sikerét a felvételi tárgyalások megkezdéséről szóló EU-döntés előtt. "Az igazság órája jött el Törökország számára" - mondta Abdullah Gül török külügyminiszterrel való tárgyalása után. Megemlékezett a szociális, alkotmányos és emberi jogok megerősítésében elért "érezhető előrehaladásról", de rámutatott, hogy e jogokat teljeskörűen érvényesíteni kell - írja a Financial Times.

A látogatás egybeesett annak a jelentésnek közzétételével, amelyet rangos uniós politikusok dolgoztak ki a török csatlakozás migrációs hatásáról Martti Ahtisaari volt finn elnök vezetésével. Eszerint alaptalan a félelem attól, hogy a török csatlakozás nagy bevándorlási hullámot indít el. Ahtisaari a jelentés közzétételekor kijelentette, becslések szerint hosszú távon 2,7 millió bevándorlóra lehet számítani, ami az EU lakosságának 0,5 százaléka.

A jelentés látható módon korántsem nyugtatott meg mindenkit. Frits Bolkestein, a brüsszeli bizottság holland tagja az iszlamizáció veszélyére és az EU-költségvetés tarthatatlanságára figyelmeztetett a török tagság kapcsán, nem kevesebbet állítva, mint hogy Ankara felvétele hiábavalóvá tenné Bécs 1683-as felszabadítását. A holland miniszterelnök, Jan Peter Balkenende az európai értékek fenntartását hangsúlyozta egy ezzel a kérdéssel foglalkozó konferencián, utalva a török csatlakozásra is. Az AFP szerint azonban a konferencia többi résztvevője - köztük Valéry Giscard d'Estaing volt francia államfő, az uniós alkotmánytervezet kidolgozója - nem akart erről vitát nyitni.

A csatlakozási tárgyalások megkezdése Törökországgal a közvélemény ellenállása miatt nehézségeket okozhat a francia, a német, az osztrák és a ciprusi kormánynak is.