Ellentmondásos a folyó mérleg
A második negyedévben 2,1 milliárd eurónyi hiány halmozódott fel a folyó fizetési mérlegben, ami kicsivel kevesebb, mint a piaci előrejelzések átlaga volt. Lapunk jóval magasabb, 2,6-2,8 milliárd eurós deficitet várt. A két szám közötti különbséget az adja, hogy a folyó fizetési mérleg elkészítésekor a Magyar Nemzeti Bank a várakozásokkal ellentétben nem alkalmazta a Központi Statisztikai Hivatal gyakorlatát, vagyis nem számolta el egy összegben importként az európai uniós csatlakozáskor közvámraktárakban lévő, összesen mintegy 650 millió euró értékű termékeket (lásd keretes írásunkat). A probléma gyökerét az adja, hogy az EU-módszertan átvétele után már nem a közvámraktárakból való kivételkor, hanem a beszerzés vállalati bejelentésekor jelenik meg import soron az áru. Így kerül előtérbe az átálláskor létező raktárkészlet elszámolásának dilemmája.
Az MNB által alkalmazott megoldás jelentősége jól látszik, ha az árukiviteli és -behozatali dinamikák különbségeit tekintjük: az export-import olló 3 százalékponttal az egyensúlyt javító irányba mozdult el, teljesen ellentmondva a korábban megjelent külkereskedelmi és GDP-statisztika ugyanezen adatának.
Nehezíti a helyzet megítélését az is, hogy további mintegy 300 millió eurónyi import a vállalatok előre hozott készletfeltöltésének eredménye, vagyis feltehetően a következő hónapokban mérséklődni fog az importdinamika. (Ezt egyébként a már megjelent júliusi külkereskedelmi adatok is igazolják.)
Az árumérleg soron tehát kifejezetten kedvező folyamatok figyelhetők meg, nem mondható el azonban ugyanez a szolgáltatás- és jövedelemáramlásokról. Mindkét területen folytatódott az előző időszak romló tendenciája. A jövedelmek soron növekvő hiány természetes folyamat, a külföldi működőtőke-állomány bővülésével párhuzamosan ezzel hosszú ideig számolhatunk - mondja Kovács György, a Budapest Economics makroelemzője. A gyenge idegenforgalmi teljesítmény és a turizmuson kívüli szolgáltatások növekvő hiánya viszont inkább figyelemre méltó jelenség.
Már ez is elegendő ahhoz, hogy az árumérleg javulását eliminálja, de tovább növeli a hiányt az uniós transzferek és befizetések elszámolása is. Előbbi ugyanis részben a tőkemérleg sort javítja, utóbbi viszont teljes egészében a folyó hiányt növeli. Ráadásul a második negyedév EU-egyenlege még negatív, így érthető, ha az utolsó egy év GDP-arányos folyó hiánya 9,4 százalékra nőtt - mondja Kovács.
A nemzetgazdaság finanszírozási igénye az első fél évben 3,8 milliárd euróra rúgott, ami nem csupán az állam, hanem a lakosság és a vállalatok eladósodási kedvéből is következik. Ezt mutatja az is, hogy a nemzetgazdaság nettó adósságállománya egy negyedév alatt 4 milliárd euróval emelkedett úgy, hogy ehhez kizárólag a magánszektor járult hozzá, lakossági és vállalati devizahitelek formájában.
A második fél évben a finanszírozási igény mérséklődésére számít Kovács, aki szerint a GDP-arányos folyó hiány is 9 százalék körüli szintig mérséklődhet. Ezt sugallja legalábbis a vállalatok töretlen exportteljesítménye.
