Fókuszban Kelet-Közép-Európa

Tavaly világszerte mélypontra csökkent a villamos- és gázipari fúziók és felvásárlások (M+A) összértéke: míg 2002-ben még 84,9 milliárd dollárt tett ki ezen tranzakciók volumene, addig tavaly mindössze 43 milliárdot regisztráltak. Ezen belül a gáziparban 36,3-ről 3,3 milliárd dollárra olvadt a M+A ügyletek összértéke. A PricewaterhouseCoopers (PwC) most kiadott ágazati elemzése szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt évek nagyméretű felvásárlásai kimerítették a nagy cégek erőforrásait. Főként Nyugat-Európában volt ez megfigyelhető, ahol az évezred elején a piaci liberalizációval összefüggésben lezajlott felvásárlások után úgyszólván megmerevedtek a frontvonalak.

Kelet-Közép-Európában azonban még csak ezután várható az uniós csatlakozás miatt szükségessé váló piacnyitás és az azzal járó vállalatfelvásárlási hullám. A PwC szakértői azzal számolnak, hogy - miután az Electricité de France, az RWE és a többi nagy nyugat-európai cég az elmúlt években igencsak kiköltekezett - a térségbeli vállalatok komoly szerephez juthatnak ezen konszolidációs hullám során. Példaként a cseh CEZ áramszolgáltatót említik, amely nemrég megszerzett három bolgár villamosipari céget, és a Slovenske Elektrarne 51 százalékára kiírt pályázaton is bejutott az utolsó fordulóba (VG, 2004. augusztus 25., 2. oldal).

Ugyancsak térségünk felértékelődésére számít a London Economics International. A tanácsadó cég azt jósolja, hogy a következő másfél évtizedben legalább hatvanmilliárd dollárnyi tőke fog az európai villamos- és gáziparba áramlani, mégpedig nagyrészt az új EU-tagországokba. Ennek okát ők is elsősorban az uniós szabályozás átvételében látják. A régió élen járó országaiban már ma is összevethető a piacnyitás mértéke azzal, ami egyes régi tagállamokban jellemző - mutat rá a Financial Times által ismertetett jelentés. Csehországban 30, Szlovákiában 41, Lengyelországban pedig 51 százalékos jelenleg a liberalizáció mértéke a villamosenergia- és gáziparban.