Kedvezményes akciók EU-szerte
A javaslat értelmében nem lehetne nemzeti jogi eszközökkel korlátozni a határon átnyúló eladásösztönző akciókat, például az árleszállításokat, a termékek vásárlásához kapcsolódó nyereményjátékokat vagy az ajándékokat. A cégek egységes szabályok alapján indíthatnának ilyen akciókat. Azonban nem vonnák be a határon átnyúló tevékenység liberalizálásába a szerencsejátékokat, mert egyes tagállamok (köztük Franciaország és Belgium) az államháztartásnak fontos bevételeket féltik ettől.
A bizottsági javaslatok tanácsi elfogadása már régóta késik. A tagállamok már abban sem értenek egyet, hogy rendelet, vagy irányelv formáját öltse a szabályozás. Előbbi ugyan gyorsabb végrehajtást ígér (hiszen az EU Hivatalos Lapjában való közzététel révén a megadott időben azonnal és egyszerre hatályossá válna minden tagállamban), de emiatt automatikusan erősebb is lenne jogi értelemben, mint a nemzeti jogszabályok idevonatkozó rendelkezései.
Magyarország azon tagállamokkal ért egyet, amelyek a nagyobb rugalmasságot biztosító irányelvi szintű szabályozást támogatják - nyilatkozta lapunknak Gottfried Péter integrációs államtitkár. Német-, Francia-, Olasz- és Finnország, valamint Ausztria is irányelvet szeretne, de az Európai Bizottság és a holland elnökség ragaszkodik a rendeleti formához.
A magyar érvelés szerint a belső jog átláthatóságát veszélyeztetné, ha rendelet formájában születne meg a szabályozás, mert a magyar reklámtörvény vonatkozó rendelkezéseit automatikusan "felülírná" a közösségi jogszabály. Az irányelv ezzel szemben átültetést igényel a nemzeti jogba, és nem szó szerint honosítandó meg, hanem csak a közösségi jogszabály lényeges tartalmi elemeinek átemelését igényli.
Hazánknak fogyasztóvédelmi megfontolásokból is vannak fenntartásai a tervezettel kapcsolatban. A határon átnyúló eladásösztönző akciók esetében ugyanis az exportőr székhelye szerinti szabályozást kellene betartani, vagyis nagy a veszélye annak, hogy a promóciós cégek oda települnek, ahol a legenyhébb a szabályozás. Ez pedig azt eredményezné, hogy a gyakorlatban nem érvényesülnének a jelenleg EU-viszonylatban sok területen szigorúnak számító magyar fogyasztóvédelmi szabályok (amelyek például azt is meghatározzák, hogy milyen tájékoztatást kötelező adni a fogyasztóknak az akciókról).
