Kiárusítás Németországban
Az Eichel által jelzett privatizáció keretében a kormány a Deutsche Telekomban meglévő maradék 26 százalékos, illetve a Deutsche Postban még meglévő 20 százalékos részesedését adja el. Az ügylettől Eichel jövőre 15,4 milliárd eurós bevételt vár. Az idei évre tervezett új szövetségi hitelfelvétel 29,3 milliárd eurós összegéről a miniszter korábban beismerte, hogy azt 10-11 milliárddal túl fogják lépni, a jövő évi költségvetési tervben azonban már csak 22 milliárdos hiány szerepel. Megszorításokra a kormány a duzzadó hiány ellenére sem vállalkozik, hivatalosan azok növekedésfékező hatása - vélhetően azonban a lakossági elégedetlenség és két év múlva esedékes választások - miatt.
A most bejelentett privatizáció sajátos vonásaként a két, nagy értékű részesedését a kormány az állami tulajdonban lévő KfW (Kreditanstalt für Wiederaufbau) hitelintézménynek adja át. Az eljárást a pénzügyminiszter azzal indokolta, hogy ily módon a magánbefektetői kör részére való eladással kivárhatják az árfolyam-alakulás szempontjából legkedvezőbb időpontot. A frankfurti székhelyű KfW a telefontársaságban 16,7, a postában pedig 42,5 százalékos tulajdoni hányadot kezel. Az állami hitelintézet részére való privatizálást a konzervatív ellenzék azért tartja szabálytalannak, mert ezáltal a KfW a postában többségi tulajdonosi részesedésre tenne szert. A szövetségi számvevőszék ezzel szemben a kormány burkolt hitelfelvételét és adósságnövelését látja az ügyletben, és ilyen címen ellenzi azt.
A maastrichti követelményeknek való megfelelés és a folyamatban lévő privatizációk kapcsolatát elemezve a Bloomberg arra emlékeztet, hogy a francia kormány néhány napja adott el 5,1 milliárd euróért egy 10,85 százalékos részesedést a France Telecomban, hogy csökkentse a tavaly év végén 992 milliárd euróra - a GDP 63,7 százalékára rúgó - államadósságát. A jelenlegi német államadósság ezzel szemben 1370 milliárd euróra rúg, ami a GDP 64,2 százalékának felel meg, szemben a 2002-ben kimutatott 60,8 százalékkal.
Szorongatott helyzetében a kormány a hét végén tartott kabinetülésen csak kisebb gazdaságpolitikai korrekciókról határozott az elkövetkező két évre. Ezek közé tartozik az időskori ápolási biztosítás járulékának részleges emelése, a fogpótlá-
sok költségének az ellátottakra való hárítása, a munkáltatóknak a táppénz fizetése alóli fokozatos mentesítése, illetve a rokkantsági nyugdíjak adókedvezményének szűkítése. A Neue Zürcher Zeitung szerint Schröder kancellár szemlátomást arra törekszik, hogy az eddig végrehajtott - erősen mérsékelt - reformprogramot a párton belülről, illetve kívülről érkező támadások ellen megvédje, és elejét vegye az államháztartásban egy komolyabb pénzügyi gátszakadásnak.
