Magasabb lesz az éves hiány?

Érthető módon felgyorsultak az események az igen kellemetlen meglepetéssel szolgáló, tegnap nyilvánosságra hozott augusztusi államháztartási adatok után. (A havi deficit 30 milliárd forinttal felülmúlta a piaci konszenzust, ezzel a nyolchavi hiány meghaladta az éves, 1184 milliárdos célt.) A Pénzügyminisztériumon kívül a gazdasági szereplők - olykor jelentősen - emelték az éves hiányra vonatkozó prognózisukat.

Járai Zsigmond MNB-elnök az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága előtt azt mondta, az idén a büdzsé passzívuma jóval meghaladhatja a jegybank által előre jelzett 5,4 százalékot is. Újságíróknak nyilatkozva közölte: további megszorító intézkedések nélkül a jövő évi államháztartási deficit elérheti akár a GDP 6,4 százalékát is.

A költségvetés augusztusi alakulásáról szóló tegnapelőtti bejelentés után londoni pénzintézetek is olykor drasztikus mértékben emelték - amúgy sem optimista - előrejelzésüket. A JP Morgan 5,5-ről háromtized százalékponttal felfelé módosította a 2004-re várt deficitprognózisát. A bank kiemeli: nemcsak az uniós csatlakozással némiképp magyarázható áfabevétel-alulteljesülés volt az oka a rosszabb havi adatnak, az öszszes többi adótétel is elmaradt a várakozásoktól. Habár a kiadáscsökkentés nem zárható ki teljesen, mégsem valószínű az érezhető szigorító lépések meghozatala, tekintettel a vezető kormánypárt belső hatalmi harcaira és a 2006-os országgyűlési választásokra. A Dresdner Bank befektetési részlege 5,5 százalékos GDP-arányos államháztartási passzívumot vár.

A bevételi folyamatok és a korábban bejelentett szigorító intézkedések nagymértékben bizonytalanná teszik az előrejelzéseket, de az éves hiány minden bizonnyal meghaladja a pénzügyi tárca bejelentése előtt érvényben lévő 5 százalék körüli piaci konszenzust - írja Barcza György, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte az idén a büdzsé 1330 milliárd forinttal fog többet költeni bevételeinél, ami 5,3 százalékos uniós módszertan alapján számított deficitet jelent. Kiadási oldalon a költségvetési intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok, a kamatkiadások, valamint a társadalombiztosítási alapok jelentik a fő kockázati tényezőt, amelyek eredményeképpen azt valószínűsíti, hogy százmilliárddal több lesz a kiadás a kabinet prognózisához képest. Bevételi soron kevesebb folyhat be személyi jövedelemadóból, áfából, valamint fogyasztási és regisztrációs adóból, de nagyobb társaságiadó-bevételre és egyéb vállalati befizetésekre számíthat a büdzsé. Ám az egyenleg még így is 45 milliárd forinttal kedvezőtlenebb lehet a PM várakozásainál.

Újabb találgatások láttak napvilágot Draskovics Tibor pénzügyminiszter menesztéséről. A JP Morgan szerint a 2005-ös költségvetés parlamenti beterjesztéséig marad, a fordulópont október vége lehet. "Látva a kormány fiskális megtakarításokra való képtelenségét, s érzékelve, hogy a szocialista párt nem tudja konzervatív költségvetési gyakorlattal párhuzamosan visszaszerezni népszerűségét", Draskovics lemond, véli a bank. Ez felerősíti a fiskális lazítás elleni aggodalmakat, és egyúttal a 2010-es euróátvételt is nyomás alá helyezheti.