Portugália kohéziós sikere

Az utolsó "EU15-ös" költségvetési évről tartott tájékoztatót Michaele Schreyer költségvetési biztos kedden Brüsszelben. Eszerint 2003-ban 90,6 milliárd eurónyi EU-kiadást regisztráltak, ennek több mint felét (57 százalékát) a közös agrárpolitikára költötték, 37 százalék jutott a felzárkóztatási alapokra.

Valamilyen formában 77,8 milliárdot kaptak vissza a tagállamok, a legtöbbet Spanyolország, amely 20,4 százalékban részesült, főként a felzárkóztatási alapok révén. Franciaország a közös büdzsé 16,9 százalékát - nagyobbrészt agrártámogatások formájában -, Olasz- és Németország egyaránt 13,5 százalékát kapták. Relatíve Portugáliában volt a legkedvezőbb a kép, ahol a felvett pénzek a hazai GNI 3,64 százalékát tették ki. A GNI 2 százaléka fölötti volt az arány a másik három "kohéziós országban" is - mindenki másnál egy százalék alatt maradt.

A tagországi befizetés több mint 72 milliárd eurót tett ki (a kifizetésekhez képesti különbözetet főként a közös büdzsé saját bevételei - például vámok -, valamint a 2002-es költségvetési többlet fedezte). A befizetők között továbbra is Németország vezet: Berlin állta tavaly is a terhek 23 százalékát, utána Franciaország (18,1 százalék), Olaszország (14,1 százalék) és Nagy-Britannia (11,9) következik. Ha London nem részesülne a viszszatérítésből (ez 7,8 milliárd euró volt tavaly), úgy a szigetország lenne a második legnagyobb befizető.

Összesen tizenegyen voltak tavaly nettó hozzájárulók, közülük az egy főre számított terhek tekintetében továbbra is a hollandok vezettek (a GNI 0,43 százalékával).