Szlovákia éllovas az üzletbarát könnyítésben
A vizsgált 145 ország közül 58 gazdaságban kedvező fejlemények voltak tavaly az üzletbarát környezet alakítása terén - állapítja meg a Világbank most közzétett jelentése. Az idén másodszor kiadott, a vállalkozások számára fontos szabályozók menynyiségét és milyenségét vizsgáló tanulmány (Doing Business in 2005) megállapításai szerint az említett 58 országban a többi között az ingatlan-tulajdonjogok erősítése, a vállalkozások forráshoz jutása szempontjából történt előrelépés. A 2003-as esztendőben a megfelelő üzleti környezet kialakítása érdekében végrehajtott reformokat tekintve Szlovákia volt a legeredményesebb: rugalmas munkaidőt vezetett be, könnyítette azoknak a felvételét, akik először állnak munkába, s felére csökkentette a vállalkozás indításához szükséges időt. A második a sorban Kolumbia volt, míg az első tíz között két további, az unióhoz az idén csatlakozott ország is van (Lengyelország és Litvánia), amelyek szintén jelentősen enyhítettek a vállalkozások terhein.
A tavalyi év jellegzetessége volt, hogy a vállalkozóbarát környezet kialakítása érdekében tett erőfeszítések legfontosabb mozgatórugója az Európai Unió bővítése volt. Ugyanis nem csak az új tagok, a régiek is tettek reformlépéseket, amire az éleződő versenyhelyzet is kényszerítette őket. Ennek a megállapításnak a jogosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a top tízes listán hét olyan ország van, amely vagy most csatlakozott, vagy már régóta tagja az EU-nak. Tanulságos, hogy Magyarország nem szerepel sem ezen országok között, sem azon a húszas listán, amelyen a vállalkozások számára a legjobb környezetet kínáló gazdaságok szerepelnek. Ez utóbbin is ott találjuk Szlovákiát (18.), továbbá Litvániát (17.).
Persze a húszas listán szereplés nem jelenti azt, hogy azokban az országokban nincs szabályozás, s nincsenek korlátok, ám azt igen, hogy kevesebb a szabály, s ami van, az is olyan, amelyek keretében kevésbé költségesen és kisebb kötöttségek között működhetnek a vállalatok. Ez pedig maga után vonja a jobb teljesítményt, hiszen az így felszabaduló időt és pénzt valódi tevékenységre fordíthatják, azaz termékfejlesztésre, -előállításra és -értékesítésre. A másik - költségvetési - oldalon pedig szintén komoly a hozadék: az állam is kisebb költséggel, kevesebb emberrel végzi szabályozó, ellenőrző tevékenységét, ami - amellett, hogy lehetővé teszi az állami társadalombiztosítási szolgáltatások színvonalának emelkedését - a költségvetési kiadások viszszafogásában is segít. Mindez együttesen azt eredményezi, hogy - a tanulmány készítőinek számításai szerint - a legjobb környezetet kínáló húsz ország közé kerülés eredménye évi 1,4-2,2 százalékponttal gyorsabb növekedés lehet. Nem kis tételekről van szó: Svédország például (amely előkelő helyen szerepel a listán) évi 7 milliárd dollárnyit (a költségvetés 8 százalékának megfelelő összeget) költ az üzleti élettel kapcsolatos szabályozói tevékenységre, s 100 ezer embernek ad munkát.
