Tolongó jelöltek a BT-be jutásra

Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő az ENSZ közgyűlésén elhangzott beszédének nagyobb részét annak szentelte, hogy országa állandó biztonsági tanácsi tagsági igénye mellett érveljen. Felkérte a tagállamokat, hogy "tegyenek nagy lépést, és (...) hozzanak létre egy új ENSZ-t". Ennek része lehetne a kibővített BT, amelynek tagjai közé mindenképpen be kellene kerülnie Japánnak (jelenleg az USA, Anglia, Francia-, Oroszország és Kína állandó BT-tag, az állandó tagság gyakorlatilag vétójogot jelent az ENSZ BT határozatainak meghozatalakor).

Koidzumi kétféle érvrendszerrel élt: anyagi ügyekről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy országa a világszervezet költségeinek húsz százalékát fedezi, s ezzel a második legnagyobb befizető, politikailag pedig jelentősen hozzájárult a háború utáni időszak békeszerző és nemzetépítő erőfeszítéseihez - jelentette ki.

A közgyűlés 59. ülésszakának megnyitásával párhuzamosan Koidzumi, valamint Manmohan Szingh indiai kormányfő, Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök és Joschka Fischer német külügyminiszter közös nyilatkozatban foglalt állást az ENSZ megújítása és amellett, hogy mind a négyüket vegyék fel a BT állandó tagjai közé. A reformcsoportnak nevezett tömörülés tagjai kölcsönösen megígérték, hogy segítik egymás, valamint egy később megnevezendő afrikai ország felvételi törekvéseit. Dél-Afrika, Nigéria és Egyiptom jöhetne szóba, de az Afrikai Unió még nem döntött, melyiküket támogassa.

Mindegyik aspiránsnak vannak ellenlábasai (lásd a felsorolást), ezenkívül Németország és Japán esetében még az ENSZ alapokmányát is meg kellene változtatni, kiiktatva belőle az "ellenséges állam" kifejezést. Miközben Fischer külügyminiszter Németországot "természetes várólistásnak" nevezte, addig Hans-Ulrich Klose, a német parlament külügyi bizottságának szociáldemokrata alelnöke valószínűtlennek mondta a terv sikerét.