Új kutatási prioritások
Az Európai Unió kutatási programját összhangba kell hozni a strukturális politikával, enélkül ugyanis lehetetlen a hatékony és egységes kutatási politika létrehozása - mondta Siegler András, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. Hozzátette, a döntéshozók felismerték ennek szükségességét, és a tervezés alatt álló hetedik kutatási keretprogram (FP7) egyik prioritása a kutatási infrastruktúra építését és bővítését célozza meg, amibe már be kell vonni a strukturális alapokat is. Ugyancsak új eleme a 2007-ben induló FP7-nek, hogy támogatást lehet majd igényelni az alapkutatások finanszírozására is.
A magyar feladatokról Siegler elmondta, hogy bár ambiciózus, de reális célnak tekinthető, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított összegek 2010-ig elérjék a GDP 2 százalékát. Lisszabonban átlag 3 százalékot jelöltek meg célként, de az új tagországok többsége - beleértve Magyarországot is - jelenleg alig egy százalék körül költ. Mivel az EU-n belül igen kicsi a gazdasági súlyuk ezeknek az országoknak, ha a két százalékot elérnék, azzal nem húznák le jelentősen az átlagot. A célok elérése érdekében a kormányzat tavaly felállította az innovációs alapot, amibe az idén várhatóan 10,8 milliárd forint befizetés érkezik.
A k+f kiadások szerkezetének átalakítása ugyancsak óriási feladat az EU és Magyarország számára. Jelenleg a vállalati szektor az EU-ban mindössze 56-57 százalékkal részesedik, hazánkban pedig alig 40 százalékkal a k+f kiadásokból. Ezt az arányt kétharmadra kellene növelni.
