Vita Kovács szerepléséről

Kovács László leendő szakterületét (az energiapolitikát) érintve abban foglalta össze az előtte álló kihívásokat, hogy egyfelől csökkenteni kell az EU külső energiafüggőségét, másfelől pedig ügyelni kell a szektor környezeti kihatásaira. Az előbbit egyebek között az import nagyobb földrajzi differenciálásával, valamint a megújítható energiafajták térnyerésével vélte elérhetőnek. Kiállt az atomenergiában rejlő lehetőségek mellett is, hangsúlyozva a biztonság fontosságát. A képviselők számos, technikai részletekbe menő kérdést is feltettek, amelyek kapcsán Kovács némelykor elismerte, hogy ilyen mélységig még nem tájékozódott, esetenként úgy vélve, hogy ez nem is feladata egy biztosnak.

Szájer József (Fidesz) utóbb ezen megjegyzésekre utalva fogalmazott úgy, hogy a meghallgatás szerinte "kínos" mozzanatokat hozott, és "nem jelentett büszkeséget magyarnak lenni". Egyúttal kilátásba helyezte, hogy a magyar néppárti delegáció szakmai alapon nem fogja támogatni Kovács jelölését. A szocialista párti magyar delegációt vezető Tabajdi Csaba viszont azt emelte ki, hogy Kovács "kiváló angolsággal, szabadon beszélve, imponáló biztonsággal, tárgyi tudással" szerinte jól állta a sarat. A leendő energiaügyi biztos meghallgatása lapzártánk idején még tartott.

Az új EU-tagokban alkalmazott alacsony vállalati adók nem térítik el az üzleti tevékenységet a régi tagállamokból - jelentette ki szintén tegnap megtartott európai parlamenti meghallgatásán Günter Verheugen leendő ipari, jelenlegi bővítési biztos. Verheugen "bizonyos mértékig hasznosnak" nevezte az adóversenyt, utalva arra, hogy az adókulcsokat tekintve az új tagállamok nem lógnak ki a "régi Európa" keretei közül. A biztos azon véleményének is hangot adott, hogy Kelet-Európának a mostaninál több működő tőkére lenne szüksége.

Egyetértett Verheugen az Európai Bizottság azon álláspontjával, hogy az adóversenytől tartó Német- és Franciaország javaslatával ellentétben a megoldást nem az alkalmazható alsó és felső adókulcsok rögzítése, hanem az adóalapok harmonizációja jelenti.

Verheugen határozottan elutasította azokat a vádakat, hogy bővítési biztosként mindent elkövet a csatlakozási tárgyalások megkezdéséért Törökországgal. A politikus korábban azt mondta, hogy az EU által követelt büntetőjogi reform elfogadásával nem lát több akadályt a tárgyalások megindítása előtt. Az Európai Bizottság a héten közzéteendő jelentésében teszi meg ezzel kapcsolatos hivatalos javaslatát. Verheugen tegnap mindenesetre azt mondta, hogy ha azonnal kitűzik is a tárgyalások megkezdésének időpontját, Törökország 2015-ig nem válik éretté a tagságra.