Keletre települ a német ipar

Németországban a jelenleg mintegy nyolcmillió ipari álláshelyből 2015-re csak hatmillió fog maradni - jósolja a tanácsadó cég. A gyártás külföldre telepítése elsősorban a munkaintenzív, könynyen szállítható és szabványosítható termékeket érinti majd. Ezzel szemben a komplex vagy nehezen szállítható termékek terén kevésbé kell a kitelepüléstől tartani.

Peter Strüven, a BCG németországi ügyvezetője azt jósolja, hogy a német GDP-n belül az alacsony bérű országokból származó import aránya a mostani hatról egy évtized alatt 12-14 százalékra emelkedik. Utóbbinak nagyjából fele érkezhet Kelet-Közép-Európából. Míg azonban a félvezető-, a szórakoztatóelektronikai, a bútor- vagy éppen a ruházati iparban szinte lehetetlen legyőzni a külföldi konkurenciát, az autógyártásban, valamint a vegy- és a gépiparban sok múlik a gazdaságpolitika és a vállalatok hozzáállásán. Strüven szerint a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele révén lassítható vagy akár meg is állítható a gyártó vállalatok elvándorlása.

Magyarország már elsősorban a magasabb minőségű szolgáltatások esetében jellemző kiszervezési célpont a német cégek számára - mondta lapunknak Dirk Wölfe, a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIHK) osztályvezetője. Példaként az innovációs tevékenységek, a szolgáltató központok, logisztikai centrumok, k+f létesítmények említhetők. A DUIHK felmérése szerint a hazánkba települő német cégek számára a munkaerőköltség távolról sem tartozik a legfontosabb motivációs tényezők közé. A tömegtermelés helyett szakértők szerint hazánk mindinkább a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások helyszíne lehet.