A devizahiteleken nyerni is lehet

Az elmúlt időszakban a devizahitelek gyors és egyre növekvő ütemű térnyerése volt megfigyelhető. Az összes felvett vállalati és lakossági hitel 40 százaléka devizában, ennek közel kétharmada euróban van denominálva. A leggyorsabb ütemben a svájci frank alapú hitelek állománya növekszik, amely az elmúlt év során megháromszorozódva elérte a 800 milliárd forintot. A külpiacokon megjelenő vállalkozások főként euróban vesznek fel hitelt - az esetek egy részében ezáltal akár árfolyam-kockázati kitettségüket is csökkenthetik -, azonban nem ritka körükben a svájci frankban történő eladósodás sem. A Svájc pénzügyi nimbuszában, s pénze árfolyamának stabilitásában bízó háztartási szektor esetében ezzel szemben - az elérhető legalacsonyabb kamatteher okán - a devizahiteleken szinte kizárólag svájci frankban felvett hitel értendő. A most szép megtakarítást eredményező - az eurókamatok szintjénél alacsonyabb kamatozású - dollárhitelek iránt továbbra sem jelentős a kereslet.

A nem forintban történő hitelfelvétel felfutásának okát elsősorban a kedvező kamatkondíciókban kell keresni, amely a hitelfelvétel költségének egyik fontos meghatározója. A fenti devizák bankközi kamatlába, illetve a forintkamatok között fennálló közel tízszázalékos kamatkülönbözet jelentős pénzügyi megtakarítást eredményezhet. Ugyanakkor a forintban gazdálkodó vállalkozások és a magyar háztartások számára a hazai pénz árfolyamának esetleges jelentős csökkenése a forintban fizetendő kamatokat és törlesztőrészleteket olyan mértékben megnöveli, hogy az alacsonyabb nominális kamattal "bezsebelt" pozitív különbözet megszűnhet, sőt akár negatívba is fordulhat. Sokan azonban nincsenek tisztában ezzel a kockázattal, s nem ismerik fel, hogy abban a devizában bizonyul "érdemesnek" eladósodni, amelyik árfolyama a forinttal szemben a hitel futamideje alatt gyengül.

A fenti devizák kamatait jelentősen meghaladó forintkamatok a pénzügyi piacok arra vonatkozó várakozásait jelzik előre, miszerint a hazai pénzeszköz devizában kifejezett értéke a jövőben csökkenni fog. Így tehát amit megnyerünk a vámon, elvesztjük a réven: az alacsony kamatfizetéshez elméletben nagyobb öszszegű későbbi törlesztés tartozik. Hogy ez a meggondolás nem érvényesül minden esetben, s a devizában történő eladósodáson jelentős nyereségre is szert lehet tenni, arra egy néhány évvel ezelőtt felvett, dollárban denominált hitelfelvétel eklatáns példával szolgálhat.

A dollár árfolyama ugyanis az elmúlt három évben 2001 őszének 280 forint/dollár értékéről folyamatosan, közel egyenletesen csökkent, s a napokban átlépte a 190 forintos szintet. A hitelek kamatterhét meghatározó változó bankközi kamatláb pedig az árfolyam gyengülése ellenére - a korábbi, lényegesen magasabb értékektől eltérően - tartósan az 1-2 százalékos sávban tartózkodott, azaz a dollár nem vesztett a forinthitelekkel szembeni attraktivitásából.

Kiszámolható, hogy egy 2001. november elején százezer dollár értékben felvett, negyedéves változó kamatfizetésű, évente azonos összegben törlesztendő, most lejáró devizahitel visszafizetése közel 17 százalékos diszkonttal történhet: a 2001 őszén kézhez kapott 28 millió forint helyett a rákövetkező években összesen csupán 23 millió forintot alig meghaladó összeget tettek ki a kamatfizetés és a visszafizetés ráfordításai. Ha az éves inflációs adatok birtokában a 2001-ben befolyó 28 millió forint, illetve a különböző időszakokban felmerülő kifizetések jelenlegi értékét vesszük figyelembe, akkor a fenti pénzügyi művelet még előnyösebbnek bizonyul: a felvett összeg negyede tiszta pénzügyi megtakarításként jelentkezik.

A jackpotot azonban az évente megújított forgóeszközhitellel lehetett megütni: így a megtakarítás akár a kezdeti forintösszeg harmadát is kiteheti, hiszen az árfolyam alakulásának megfelelően (lásd táblázat) minden évben 2-4 millió forinttal kevesebből lehetett megújítani ugyanazt a hitelállományt. A hitelkeret vagy hitelösszeg idei megújításakor azonban tudatában kell lenni annak, hogy az amerikai valuta árfolyamtrendje a következő év során megfordulhat. Érdemes tehát egy pillantást vetni a másik két fő hiteldeviza kilátásaira is.

Míg a dollár további számottevő gyengülése a forinttal szemben a közeljövőben nem zárható ki, ez igencsak valószínűtlen feltételezés az euró, illetve a svájci frank esetében. Előbbire csak jelenlegi árfolyamrendszerünk megváltoztatása (a középárfolyam eltolása és/vagy az árfolyamsáv szélesítése) adna módot, utóbbinak pedig a helvét és a közös európai valuta keresztárfolyamának elmúlt időszakbeli stabilitása mond ellent. Ugyanakkor - mint már utaltunk rá - a forint árfolyamának jelentősebb csökkenése bármelyik valutával szemben bekövetkezhet, így minden bizonnyal továbbra is a nominális kamatoké lesz a főszerep a hiteldevizák "drámájában".

A dollárban történő eladósodás kedvező tapasztalataiból természetesen nem lehet semmiféle következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy melyik devizában (esetleg forintban) érdemes felvenni a hitelt. Fontos látni, hogy a devizában történő eladósodás önmagában nem értékelhető, az ügylet tényleges nyereségét vagy veszteségét előzetesen nem, csak a hitel lejáratát követően lehet számszerűsíteni.