A piac és az állam közt választ Ukrajna

Nemcsak Európa és Oroszország, hanem a szabad verseny és a gazdaságba beavatkozó állam között is választanak az ukrán polgárok vasárnap, amikor a köztársasági elnökre voksolnak. Az európai kötődés és a piacgazdaság Viktor Juscsenko győzelme esetén erősödhet, az orosz befolyás és az állami beavatkozás pedig Viktor Janukovics sikere esetén.

A függetlenség elnyerése után, 1991-ben az ukrán gazdaság is válságba került. Milliók vándoroltak ki, és a 48 milliós lakosság nagy része ma is havi nyolcvan dollárból kell hogy kijöjjön, egyharmad pedig a szegénységi küszöb alatt él. De 2001 óta az irányzat fordult. A gazdaság növekedésnek indult, amelynek üteme 2003-ban 9,4 százalék volt és az idén két számjegyű lehet.

A mezőgazdaság a földreform óta a gazdaság egyik támaszává vált, Ukrajna ma a világ ötödik legnagyobb gabonaexportőre. Ennek ellenére a gazdaság igazi pillére a Donyecki-medence szénbányászata, a dnyepropet-rovszki fém- és gépipar, továbbá Kijev, a szolgáltatási metropolis. A Szovjetunió szétesése után az egykori állami vállalatok igazgatói lettek a tulajdonosok, és a politikával szorosan összefonódó csoportok véres elosztási küzdelembe bonyolódtak.

A gazdasági fellendülés azonban a mai ellenzék vezetőjének, Viktor Juscsenkónak köszönhető. A jegybank elnökeként 1996-ban megállította a hiperinflációt és bevezette a hrivnyát, 1999-ben miniszterelnök lett, és másfél évi kormányfősége alatt számos fontos gazdasági reformot hajtott végre. A vasárnapi második választási forduló irányváltozásról dönt: Juscsenko sikere ösztönzi a befektetéseket és a szabad versenyt, míg Janukovics, akit Moszkva támogat, a szükség esetén beavatkozó állam híve. Az oligarchákhoz is szoros szálak fűzik. A kisvállalkozók Juscsenko hívei. (VG)