BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A választék növelte a kiadásokat

Az elmúlt hat évben a gyógyszerfogyasztás nem nőtt, ám a lakosság és a tb kiadásai két és félszeresére emelkedtek - állapította meg az Állami Számvevőszék. Az okokról és a tb-kassza átgondolt tervezéséről is szó lesz a parlamenti bizottság mai ülésén. A számvevők komplex stratégiát sürgetnek. A tárca év végéig ígéri a gyógyszerpiaci rendtartásról szóló törvénytervezet kidolgozását.

A gyógyszerek iránti stabil lakossági keresletet igazolja, hogy 1998 és 2003 között az évi vényforgalom 156 millióról 160-ra emelkedett, ám az egy receptre jutó tb-támogatás 831 forintról 1558-ra nőtt - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) abban a jelentésében, amelyet a kormány kérésére végzett átfogó ellenőrzés alapján állított össze. A vizsgálatot a gyógyszerügyben évek óta meglévő feszültségek s a gyógyszerkassza évről évre történő túllépésének tisztázása végett kezdeményezte tavaly ősszel a kabinet. A jelentésről ma tárgyal az Országgyűlés egészségügyi bizottsága.

A számvevők arra jutottak, hogy a kiadásokat nem a gyógyszerfogyasztás mennyisége, hanem részben a választékbővülés (1998-ban 4715, hat évre rá 12 659-féle medicina volt a patikákban) és az innovatív szerek fogyasztásának emelkedése generálta. Megfigyelték: annak ellenére lépi túl a biztosító a költségvetési előirányzatot, hogy a patikaszerek után járó tb-támogatás 70,4 százalékról 61,5-re csökkent.

A tb-gyógyszerkassza részesedése csökkent az egészségbiztosítási alapban. Amíg 1998-ban az alap 21,4 százalékát fordították a gyógyszerek árának támogatására, tavaly csupán 18,8 százalékát. Az ÁSZ szerint a költségvetést megalapozatlanul, rendszeresen alultervezik. A legnagyobb mértékben a szív-ér rendszeri bajok, második helyen a központi idegrendszeri, azt követően a tápcsatorna és anyagcsere orvosságainak tb-támogatása nőtt. Ám a megbetegedési mutatók és a gyógyszerfogyasztási trendek összhangjának elemzése - megbízható megbetegedési adatbázis híján - nem lehetséges. Hiányzik a gyógyszerfogyasztás korcsoportos trendjeit és az esetleges változások okait tartalmazó elemzés is - állapította meg az ÁSZ. Megfigyelték, hogy a büdzsé a közgyógyellátás keretében (ezt térítésmentesen kapják a rászorulók) kiváltott orvosságok árához 1998-ban 9,9 milliárd forinttal, rá hat évre 15,9 milliárddal járult hozzá. Ez is igazolja, hogy sürgető a közgyógyrendszer átalakítása.

Azt is kifogásolták a számvevők, hogy bár szigorították a gyógyszerek reklámozását, közben enyhítő rendelkezések is születtek: 2003-tól gyógyszerismertetést végző, cégnél dolgozó doktor is rendelhet gyógyszert, sőt biológus, vegyész is lehet gyógyszergyári orvoslátogató. A gyógyszergyártók termékismertetőinek száma a vizsgált hat évben két és félszeresére (2097 fő) nőtt, miközben a közalkalmazott gyógyszerismertetők csoportja 40-50 fő maradt. Ám az orvosi szakmák kérdőíves felméréséből kiderült, hogy a gyógyszergyártóknak és -forgalmazóknak a termékismertetésben és szakmai továbbképzésekben meghatározó a szerepük.

A gyógyszerkassza kiadását csak átmenetileg mérsékelte, hogy a kormány 2000-ben, majd 2003-ban befagyasztotta az árakat. A múlt nyári intézkedést egy 2006 végéig érvényes megállapodás követte a gyártókkal. E szerint az idén a tb által támogatott gyógyszerkörben nincs áremelés, a következő két évben pedig akkor lehetséges, ha az euró/forint árfolyam túllépi a š6,25 százalékos sávot. A megegyezés a gyógyszerügy egészét érintő szabályozás első lépésének tekinthető - áll a jelentésben -, ám nem halasztható a gyógyszerügy komplex szabályozása.

A szaktárca azt ígéri, az idén elkészül a gyógyszerpiaci rendtartásról szóló jogszabály tervezet, amely a forgalmazás, a reklámozás, a fogyasztás és a finanszírozás kérdéseit, valamint az adatbázisok egységesítését is szabályozza.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.