A vám sem akadály Szerbiában
Jól veszik az akadályt a Szerbia-Montenegróval kereskedelmi kapcsolatokban álló magyarországi vállalkozások. A magyar kivitel az első hét hónapban mintegy 25 százalékkal bővült a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest.
Pedig a körülmények nehezednek: uniós csatlakozásunkkal megszűnt a 2002 óta hatályos szabadkereskedelmi megállapodás, s Szerbia-Montenegrót beleértve egyre határozottabban körvonalazódik a balkáni szabadkereskedelmi övezet is.
Noha az unió által biztosított aszimmetriának, továbbá a dinár gyengülésének köszönhetően javultak a szerbia-montenegrói export magyar piacra jutási feltételei, az onnan származó importunk csak durván 12 százalékkal nőtt a bázishoz képest. Pallos András, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. belgrádi irodavezetője a Világgazdaságnak elmondta: exportunk az említett periódusban 185,3, importunk pedig 41,8 millió eurót tett ki.
Ma már azok a magyar termékek is csak jelentősebb vámtétellel megfejelve tudnak belerülni a szerbia-montenegrói piacra, amelyek korábban vámmentességet vagy kedvezményes vámokat élveztek. Ám részben a két évig hatályos szabadkereskedelmi megállapodásnak is köszönhetően a magyar termékek és vállalkozások jó részének sikerült megvetniük a lábukat a szomszédos ország piacán.
Magyarországnak még mindig megvan a közvetlen szomszédságból s így a szállítási költségek viszonylagos alacsony voltából származó komparatív előnye, véli Pallos. A szerbia-montenegrói piac felvevőképessége változatlan, s keresik is a magyar cikkeket. Mindazonáltal leginkább a műanyagipari alapanyagok és termékek, a papír-, gépipari cikkek iránt a legélénkebb az érdeklődés, kiegészülve bizonyos energetikai szállításokkal, illetve élelmiszer-ipari termékekkel - teszi hozzá.
A dinamizmus pedig annál is kedvezőbb, mert egyre markánsabban körvonalazódik egy balkáni szabadkereskedelmi övezet - emlékeztet Pallos. Szerbia-Montenegrót már régebb óta vámunió köt Bosznia-Hercegovinához és Macedóniához, s az idén nyár óta már szabadkereskedelmi feltételekkel folytatja kereskedelmét Bulgáriával, Romániával, Horvátországgal és Moldovával is. A szabadkereskedelmi övezet részévé válik a jelek szerint Albánia is.
Ez természetesen a verseny éleződését eredményezi a magyar export számára. Egyes konstrukciókkal azonban a balkáni szabadkereskedelmi övezet kínálta lehetőségek is kiaknázhatók. Szóba jöhet, hogy magyar tőkével például Romániában létesít egy magyarországi cég gyártókapacitást, amelyhez az alapanyagot, félkész terméket akár itthonról exportálja (kedvező kondíciókkal, lévén Romániának EU-társulási megállapodása van), majd ottani továbbfeldolgozás után exportálja például Szerbiába (ahova a szabad kereskedelemnek köszönhető kedvező feltételekkel tud az áru Romániából bekerülni).
