Állampolgárság és/vagy egészségügyi ellátás

A magyar állampolgársággal feltétlenül együtt jár-e az egészségügyi és a szociális ellátás. Ezt a kérdést a két legnagyobb párt alapvetően másképp látja. A Fidesz szerint csak az az állampolgár kap egészségügyi ellátást, akit erre a társadalombiztosítás feljogosít. Az MSZP azonban úgy véli, ha szigorúan a biztosítási jogviszonyhoz kötnék az ellátásokat, milliók eshetnének ki a rendszerből. A Népszabadság azt vizsgálta, melyik félnek van igaza. A Fidesz érvelése mellett szól, hogy Magyarországon orvos kötelezően csak sürgős esetben láthat el beteget, minden más helyzetben tb-kártyát kér az intézmény, és csak érvényes TAJ-szám mellett kezeli a beteget, vagy adja ki a gyógyszert. Ha valakinek van TAJ-száma, de nem fizeti az egészségbiztosítást, azt elméletileg ki kellene zárni a rendszerből, csakhogy a gyakorlat mást mutat. Sem a patikai, sem a házi orvos nincs ugyanis abban a helyzetben, hogy mindezt kontrollálja. Ha mégis megtehetné, akkor sem történne semmi. A TAJ-szám tehát önmagában beenged a rendszerbe, függetlenül attól, van-e mögötte élő biztosítás, vagy nincs. Ehhez pedig elegendő egyetlen munkában eltöltött nap, vagy egy bejelentett állandó lakhely. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy orvosi ellátás ugyan nem jár állampolgári alapon, a megfelelő ellátórendszerbe bejelentkezve azonban hozzáférhetővé válik a rendszer befizetés nélkül is. Vagyis: jog szerint ugyan a Fidesznek van igaza, a gyakorlat azonban az MSZP-t igazolja. Az egészségbiztosítás adatai szerint Magyarországon jelenleg 10,3 millió aktív TAJ-kártya van forgalomban. Az egészségügyi ellátás tehát kvázi állampolgári jog, miközben mégsem az. (Nszab)