Az elmúlt héten élénk értelmezési vita kísérte az Európai Központi Bank jegybanktörvény-módosításhoz fűzött véleményét. Az alábbiakban a relevánsnak tekinthető megállapításokat szó szerint közöljük, és az érintett felek ezzel kapcsolatos álláspontját is közzétesszük.

Az EKB véleménye

"1. 2004. október 13-án a magyar Pénzügyminisztérium felkérte az Európai Központi Bankot (EKB), hogy hozzon véleményt az MNB-törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról.

3. A hivatalos indoklás szerint a törvényjavaslat célja az, hogy elősegítse az árstabilitás elérését és fenntartását a monetáris tanács tagjai számának növelésével, valamint a döntéshozói és végrehajtói feladatok határozottabb szétválasztásával?

4. Az EKB megjegyzi, hogy a monetáris tanácsra vonatkozó, jelenleg hatályos szabályok összeegyeztethetők a központi banki függetlenséggel, valamint megfelelő keretet biztosítanak a monetáris politika alakításához. ? Ebből a szempontból nem szükséges módosítani a monetáris tanács összetételét.

5. A törvényjavaslat indoklása szerint ? nem indokolt, hogy a testület döntéseinek meghozatalában a döntések végrehajtásáért felelős alelnökök ? is részt vegyenek. ? Nem támasztható alá meggyőzően a döntéshozói és végrehajtói feladatok szétválasztásának szükségessége a monetáris politika területén. Az EKB kormányzótanácsában, az eurórendszer fő monetáris politikai döntéshozó szervében például tagként részt vesz az EKB igazgatóságának valamennyi tagja.

6. A hitelesség a központi banki tevékenység sarokköve? A monetáris politika hitelességének alapja egy stabil intézményi környezetben tevékenykedő, független központi bank? Kiemelkedően fontos ezért egy olyan intézményi szerkezet létrehozása, amely a monetáris politikát elválasztja a rövid távú politikai érdekektől?

7. ? Az EMI 1998. évi konvergenciajelentése rámutatott arra, hogy a személyes függetlenség kerülne veszélybe, ha az elnökök hivatali idejének biztonságára vonatkozó szabályokat nem alkalmaznák ugyanúgy azokra, akik tagok a nemzeti központi bankok ... döntéshozó szerveiben.

8. ? Az érintett két alelnökre a monetáris tanács tagjaként irányadó hivatali idő még nem telt el, és ezért a törvényjavaslat jelenlegi rendelkezései olyan alapon zárnák ki "ex lege" e két tagot, amelyet az Európai Központi Bank alapokmányának 14.2 cikke nem tesz lehetővé. Az EKB ezért ellenzi a két alelnök monetáris tanácsi tagságának megszüntetését azok mandátumának letelte előtt.

9. Az EKB megjegyzi, hogy a javaslat növeli a miniszterelnök szerepét és befolyását a monetáris tanács összetételének meghatározásában. Az indoklás szerint ez a módosítás a központi banki függetlenséget erősíti. Mindazonáltal a monetáris tanács tagjai jelölésének jelenleg hatályos szabályai összeegyeztethetők a szerződéssel, és teljes mértékben szolgálják a működési hatékonyság és az MNB politikai szférától való függetlenségének céljait.

10. Az EKB továbbá megjegyzi, hogy a döntéshozó szerv hosszú távú függetlenségét erősítené, ha a monetáris tanácsban az üres státusokat nem "en bloc" töltenék be, hanem egy olyan rendszert hoznának létre, amelyben a tagokat különböző időpontokban neveznék ki, és így azok hivatali ideje különböző időpontokban járna le, megfelelő köztes időszakokat hagyva az egymást követő kinevezések között. Ez biztosítaná azt, hogy a kinevezést nem politikai ciklusok határozzák meg?

11. ? Az EKB üdvözli azt, hogy a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra hozatalának joga átkerül Magyarország miniszterelnökétől és köztársasági elnökétől az Országgyűlés elnökéhez, mivel ez a módosítás tovább erősíti a személyes függetlenség garanciáit."

Pénzügyminisztériumi közlemény

"A Pénzügyminisztérium üdvözli, hogy az Európai Központi Bank a jegybanktörvény tervezett módosításának fő elemeivel kapcsolatos észrevételt nem tett. A kinevezési szabályok tervezett módosítása, a monetáris politikában a döntéshozói és a végrehajtói feladatok szétválasztása, a testületi tagok számának növelése tehát az EKB szerint sem befolyásolja a jegybanki függetlenséget. A Pénzügyminisztérium egyetért az Európai Központi Bank véleményével, miszerint csak olyan módosítás fogadható el a legfőbb monetáris politikai döntéshozó testület, a monetáris tanács szabályozását illetően, amely biztosítja a hivatalban lévő tagoknak a hivatali idő teljes kitöltését?."

MNB-közlemény

"?Véleményünk szerint a képviselői javaslatban szereplő további négy tag egy időben történő kinevezése az adott helyzetben teljességgel összeegyeztethetetlen az EKB elveivel, mert megkerüli azt a követelményt, hogy a kormány semmilyen körülmények között ne befolyásolja a monetáris politika vitelét. Mindezek alapján az MNB mindenben igazolva látja azon korábbi álláspontját, hogy a jelenlegi jegybanktörvény megváltoztatására nincs szükség. Az EKB véleménye ismeretében a kialakult helyzetben egyetlen helyes megoldás az, ha a kormány nem támogatja a képviselői javaslatot, illetve a tisztelt előterjesztő képviselők azt visszavonják."