Az intézményrendszer fejlesztése kulcstényező
Habár a kormányzati struktúrát is érintő kormányátalakítás során előrelépés történt a területfejlesztés terén azzal, hogy a hazai térségek fejlettségbeli különbségeit mérsékelni hivatott tárca nélküli miniszter felügyeli a lakáspolitikát és a turizmust is, de mind az intézmények szintjén, mind pedig a kistérségi szereplőket tekintve továbbra is megosztott maradt a rendszer - fejtette ki lapunknak Rechnitzer János. A területpolitika elméleti rendszerei, illetve a területpolitikai stratégia kialakítása terén végzett munkájáért októberben Pro Régió díjjal kitüntetett szakember hozzátette: ennek hátránya egyrészt, hogy megoszlanak az erőforrások, másrészt pedig nem tudják a szereplők, kihez forduljanak megoldásra váró problémáikkal, kérdéseikkel. Az alakuló kistérségi szolgáltató irodák megfelelő megoldást jelenthetnek, de célszerű lenne, ha a vidékfejlesztés is a területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter alá tartozna, hogy egységes rendszer alakuljon ki.
A területfejlesztésnek stratégiai ágazatnak kellene lennie, innen kellene vezényelni az országfejlesztést, hiszen - főképp 2007-től, az új uniós költségvetési időszak kezdetétől - az uniós pénzek nagy része ide áramlik majd - hangsúlyozta az MTA Regionális Kutatások Központjának intézetigazgatója. Habár a területpolitika integráló, az elmúlt 15 évben mindig alárendelt szerepet játszott, hiszen az ágazati politikák erősebbnek bizonyultak, s a területi és ágazati fejlesztések nem voltak szinkronban egymással. Tanácsos lenne az anyagi erőforrásokat differenciálni úgy, hogy azok a fejlettebb régiókban, térségekben dinamizálják a gazdaságot, még nagyobb növekedést téve lehetővé, ugyanakkor az elmaradottabb térségeket pedig helyzetbe kellene hozni, azaz ügyelni arra, ne csak a leszakadni látszó térségekbe juttasson az állam forrásokat - húzta alá Rechnitzer János. Az elmaradottabbak esetében kulcsfontosságú az intézményrendszer kialakítása és egységesítése, fel kell készíteni a helyi szereplőket az uniós pénzek felhasználására, ehhez pedig oktatásra, képzésre van szükség.
Az innováció, a kutatás-fejlesztés bátorításának elsősorban a hazai kis- és középvállalatok lehetnek a célcsoportjai, hiszen a multinacionális és hazai nagyvállalatoknak megvan a kiépült kutatási kapcsolatrendszerük. A kkv-k innovációs potenciáljának növelése kulcsfontosságú - szögezte le a szakember, s itt is az intézményrendszer kialakítása jelenti az alapvető feltételt. A létrejövő regionális innovációs ügynökségek és a decentralizált forrásokat elosztó regionális innovációs alap együttese vélhetően megindítja a kkv-knél az innovációs folyamatot, aminek hatására képesek lesznek - akár multinacionális társaságok beszállítóiként - bekapcsolódni az uniós versenybe.
