Balkáni szabadkereskedelem?
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia és Montenegró, Macedónia, Bulgária és Románia kormányfői és miniszterei a múlt héten egy berlini konferencián beszéltek a szabadkereskedelmi térség terveiről. A magas rangú képviselők egyetértettek abban, hogy európai uniós integrációs törekvéseik csak úgy járhatnak eredménnyel, ha előtte a régió összenő. Fontos, hogy lebontsuk a kereskedelmi akadályokat, és egy egységes piacot építsünk - mondta Fatos Nano albán miniszterelnök.
A politikai bizonytalanságok és a külkereskedelmi akadályok egyelőre elijesztik a külföldi befektetők jelentős részét, bár ez kevésbé igaz azokra a vállalatokra, amelyek "meghosszabbított munkapadot" keresnek a régióban - hangsúlyozta Ludwig Georg Braun, a német kereskedelmi és iparkamara (DIHK) elnöke. Hozzátette, valószínűleg ugyanez igaz azokra a vállalatokra is, amelyeknek a térség 55 millió fogyasztót magáénak mondható potenciális piaca lebeg a szemük előtt.
A balkáni országok kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások hálóját építették már ki, de ezek közül számos egyezmény még nem lépett életbe - emlékeztet a Financial Times Deutschland. Miközben a délkelet-európai országok EU-ba irányuló exportjának 95 százaléka vámmentes, az egymás közötti vámuniótól egyelőre visszariadnak, mert igen jelentős bevételi forrástól esnének el. A még Szerbiához tartozó Koszovó bevételeinek például közel fele vámokból származik. A külföldi közvetlen tőkebefektetések trendje az elmúlt években kedvező volt, bár évről évre igen nagy ingadozásokat mutatnak a statisztikák. Ez abból következik, hogy a legjelentősebb befektetések a bankok és telekommunikációs cégek privatizációjakor érkeztek. Szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek adataiból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a jövőt illetően.
