Csatlakozási stratégia Horvátországnak

Az Európai Bizottság átadta a zágrábi kormánynak a Horvátországra szabott csatlakozási stratégiát, amely leszögezi, hogy a felvételi tárgyalások haladási üteme döntően a politikai reformok fenntarthatóságától és a tagjelölt nemzetközi kötelezettségeinek teljesítésétől függ. A kimunkált stratégia erősen hasonlít ahhoz, amelyeket a májusban taggá minősített államok esetében is meghatározott Brüsszel, egy lényeges különbséggel: a tárgyalásokat fel lehet függeszteni, ha Horvátország "tartósan és súlyosan megsérti a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának elveit, az alapvető szabadságjogokat és azon törvények uralmát, amelyeken az unió működése alapul". Ez a záradék egyébként azokban a csatlakozási stratégiai okmányokban is szerepel, amelyeket Brüsszel Romániának és Bulgáriának is átadott.

A Zágrábnak átnyújtott stratégia fontos pontként emeli ki a háborús bűnök kivizsgálására létrehozott ENSZ-törvényszékkel való együttműködést, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, a menekültek visszatérését, az igazságszolgáltatás reformját és a korrupcióellenes erőfeszítések megsokszorozását.

Egyébiránt pedig Horvátországra ugyanazok a koppenhágai elvek vonatkoznak, mint a többi tagjelölt államra. A csatlakozási tárgyalások várható kezdetére mind Ivo Sanader horvát miniszterelnök, mind az Európai Unió zágrábi delegációjának vezetője a jövő év első hónapjait jelölte meg. A hivatalos tagjelölti státussal együtt Horvátország jogosultságot kapott a taggá válást megkönnyítő pénzügyi alapok igénybevételére. A következő évben Zágráb 105 milliót, 2006-ban pedig 140 millió eurót kap a PHARE-, az ISPA- és a SAPARD-programok keretében.