Elmarad a finanszírozási reform
A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat ismét nem biztosítja az önkormányzatok számára a kötelező feladatok ellátásához szükséges működési feltételeket, így fennáll a települések ellehetetlenülésének veszélye - szögezi le a hét országos önkormányzati érdekképviselet a jövő évi büdzsé tervezetéről szóló közös állásfoglalásában. A dokumentumot a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a Községi Önkormányzatok Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége írta alá.
A szövetségek továbbra is elutasítják a 2005. évi bérpolitikai javaslatokat. A közalkalmazottak jövő évi, 6 százalékos béremeléséhez 4,5 százalékot biztosítana központi költségvetés, 1,5 százalékot pedig az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. Ezt a helyhatóságok csak akkor tudják vállalni, ha az állam 4,5 százalékkal hozzájárul a köztisztviselők 6 százalékos bérfejlesztéséhez is ott, ahol az illetményalap nem haladja meg a törvényben foglalt, jelenleg 33 ezer forintot. A mostani költségvetési javaslat ehhez egyáltalán nem biztosítana forrást. A szövetségek szerint az önkormányzati rendszer saját erőből nem tudja garantálni a köztisztviselők teljes körű bérfejlesztését, illetve a közalkalmazotti bértábla 6 százalék feletti emelését. A helyhatóságok gondjait ugyanis tovább fokozhatja, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) zajló tárgyalások a 2004-2005. évi 6-6 százalékos béremelés 2005-től érvényesülő garanciális szabályairól szólnak. Az érdekképviseletek attól tartanak, hogy a kormányzat a forráshiányból származó feszültségeket ismét az önkormányzatokra kívánja áthárítani, s ezzel megosztja az önkormányzati és a közszolgálati szférát. Kérik, hogy a központi költségvetés vállalja a többletkötelezettségeket, ha az OKÉT-ban a 6 százalékos béremelésen felül történik megegyezés.
Kezdeményezik a szövetségek, hogy a céltartalék-képzési kötelezettség alól mentesítsék az önkormányzatokat. A tartalék nagysága az állami támogatások és hozzájárulások 2,5 százaléka lenne. Ez azt jelenti, hogy a helyben maradó 10 százalék személyi jövedelemadó helyett 8,2 százalékot kapnának meg a települések. Az intézkedés minden önkormányzat típusnál pénzügyi feszültséget okoz, hiszen a helyben maradó szja a fedezete többek között a közalkalmazotti és köztisztviselői béremelés önkormányzati részének, a dologi kiadásoknak vagy a fejlesztésekhez szükséges saját forrásoknak. A helyhatóságok költségvetésében a kötelezően képzendő céltartalék forráslekötést, -kivonást jelentene. Ezt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatásának megállapításánál figyelembe kell venni mint forráshiányt növelő tényezőt. Az érdekképviseletek nem értenek egyet a megyei önkormányzatok szja-részesedésének jelentős mértékű csökkentésével, és azzal sem, hogy a megyéket kizárnák a működési forráshiány miatti támogatás igénylésének lehetőségéből.
Az állásfoglalás szerint a korábbi évek költségvetéseihez képest a jelenlegi tervezet több olyan javaslatot is tartalmaz, amely javíthatja, könnyebbé teheti az önkormányzatok helyzetét közszolgáltatási feladataik ellátása során, a szükséges átfogó finanszírozási reform viszont ismét elmarad.
