Hétfőtől üzemel az új bizottság
Brüsszel
Joganyagmennyiség szempontjából csekély volumenű, ám éppen ezekben a hónapokban komoly viták, illetve - a vámügyek esetében - jelentős reformok középpontjában álló területek felügyeletén kezdhet dolgozni jövő hétfőtől Magyarország új európai bizottsági tagja, Kovács László.
Az adózásnál látszólag kevés a közösségi szintű teendő, hiszen az adózás kezelése nemzetállami hatáskör. Valójában bizonyos területeken - mindenekelőtt az áfaharmonizálás, egyes jövedékminimumok meghatározása, valamint az illetékek egy bizonyos hányada esetében - már ma is EU-szinten is folyik munka.
Még lényegesebb azonban az, hogy éppen mostanra kulminálódott a vita a "káros adóverseny" fogalmi tisztázásáról, valamint ennek kapcsán a társaságiadó-alapok meghatározásának egységesítéséről (netán - egyes tagállami követelések szerint - hoszszabb távon akár a társaságiadó-kulcsok harmonizálásáról is).
A különböző területek kapcsán az új adóügyi biztos elődeitől részben megörököl bizonyos elképzeléseket, irányokat, részben neki és stábjának kell majd irányt szabnia. Így az áfafizetési rendszer adminisztratív reformjára már született bizottsági javaslat (ami elviekben lehetővé tenné, hogy a tagországokban jelen lévő vállalatok egységes, internetes fizetési rendszer révén igényelhessék vissza áfájukat), ám mindezt valósággá is kell tenni.
Képlékenyebb a helyzet a társaságiadó-alapok meghatározásának harmonizálásánál. Eszerint egységes szisztéma alapján történne az adóalap kiszámolása, ami átláthatóbbá tenné az országonkénti adóterheket. A Frits Bolkestein nevével jegyzett ötlet a versenyt kívánta ezzel ösztönözni, valamint azon francia kezdeményezésnek akarta kihúzni a méregfogát, amelyik - a hazai tőke elvándorlását megakadályozandó - magát a társasági adót akarta harmonizálni.
További nyitott kérdés a csökkentett áfájú termékek és szolgáltatások körének meghatározása. Egyes országok részéről nagy a nyomás, hogy például az éttermi szolgáltatások áfaszintjének meghatározásakor a tagországok hadd alkalmazhassanak saját rezsimet. E ponton Kovács az EP-meghallgatáson nem kis rugalmasságot mutatott: úgy vélte, hogy ahol a szolgáltatás nyilvánvalóan nem ölt határokon átnyúló jelleget, és az áfanagyság egyébként is relatíve csekély, elviekben nem kellene kizárni a "megerősített együttműködés" alkalmazásának lehetőségét (amikor valamely országcsoport más rezsimet működtet, mint a többi tagállam).
A leendő új, hétéves EU-költségvetéssel függ össze az európai adó kérdése. Ennek a Prodi-bizottság költségvetési biztosa, Michaele Schreyer volt az egyik fő híve, azzal érvelve, hogy így jobban lehetne biztosítani a közösségi költségvetési függetlenségét, emellett az állampolgárok is közvetlenebb kapcsolatot éreznének a közvetlenül általuk is képzett EU-forrásokkal. Schreyeren kívül azonban szinte alig támogatják az ötletet, és maga Kovács is úgy nyilatkozott, hogy a jelen időszakban aligha tenne jót az EU imázsának egy nevével fémjelzett adó kivetése.
