Kékoportó helyett portugieser a piacon
A napokban megjelentek a piacon az első portugieserek. A korábban kékoportóként ismert vörösborok nevét európai uniós előírások miatt kellett megváltoztatni - lényegében ugyanarról van szó, mint az olasz tocai, illetve a francia tokay esetében, csak "fordítva" -, hasonlóan a lényegesen kisebb területen termelt kékmedochoz.
Még kevés piaci visszajelzés érkezett ahhoz, hogy a névváltás következményeit számba vegyük - mondta a Világgazdaságnak Szende Gábor villányi hegybíró. A hazánkban mintegy másfél ezer hektáron termelt kékoportó zömét déli borvidékünkön palackozzák, ahol gyakorlatilag nincs termelő, aki ne foglalkozna ezzel a fajtával is. Mint Szende elmondta, "a kuncsaftok most ismerkednek" az új névvel, s egyelőre a borászoknak "sem mindig áll rá a szájuk" a portugieserre. A hegybíró megjegyezte: átfogó kampányt nem terveznek, ám szerinte a váltás fogyasztókkal történő megismertetésében minden érintettnek - a termelőktől a kereskedőkön át a gasztronómia szereplőiig - szerepet kell vállalnia.
Jelenleg egyébként érdekes kettősség áll fenn: a szőlőfajta "átkereszteléséről" mind a mai napig nem született végleges döntés, ám a címkéken már nem használható a "régi" név - hangoztatja Pernesz György. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet vezető tanácsosa úgy látja, a szaporításra engedélyezett fajta akár maradhatna is kékoportó, illetve kékmedoc - ebbe nem szól bele az EU -, csak a palackozott bor nem tarthatja meg a nevét, mivel az földrajzi kategóriára utal. A Szőlőfajta-használati Bizottság - tagjainak kétharmadát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa delegálja, s az FVM, valamint az OMMI is képviselteti magát a testületben - december 7-én tanácskozik ismét a kérdésről.
Más a helyzet a rizlingszilvánival, amelyről kutatók kiderítették, hogy nemesítésekor nem is rajnai rizlinget, hanem ottonel muskotályt használt Hermann Müller-Thurgau. Az a jogszabály azonban, amelyek ezek után előírta, hogy az EU-bővítést követően hazánk is csak a nemzetközileg elfogadott Müller-Thurgau nevet használhatja, időközben hatályát vesztette - közölte lapunkkal Pernesz György. Hozzátette: a termelők így maguk dönthetik el, hogy "a tömegbor szinonimájává vált rizlingszilváni, vagy a talán jobban csengő Müller-Thurgau elnevezést írják címkéikre a jövőben". A kérdés amúgy annak ellenére kevesebbeket érint, hogy a fehér fajtát nagy mennyiségben termesztik; a belőle készülő minőségi palackozott borok aránya ugyanis igen csekély.
