Két kormány, két elhalt kórháztörvény

Máig nincs speciális törvény az egészségügy rendbetételére, pedig az előző és a jelenlegi kormány idejében megalkotott jogszabályok számoltak az 1989- 90-ben végbement gazdasági változásokkal. Így amíg a nemzetgazdaság többi ágában törvények mentén megtörtént a piacgazdaságra való átállás, az egészségügyben elmaradt az egységesen szabályozott szerkezet- és tulajdonváltás.

Az előző kormány is elismerte, hogy a piaci viszonyok a kórházakra és rendelőintézetekre is érvényesek. Ezért került sor 2000-ben - Gógl Árpád egészségügyi minisztersége alatt - a háziorvosi ellátás átalakítása, az akkor praktizáló doktorok alanyi jogon jutottak hozzá a praxisjogukhoz, vállalkozó orvosként, ám továbbra is az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) szerződve látják el a betegeket. Jogállásuk változásából semmit sem észleltek a páciensek, azóta sem kell fizetni az alapellátásért.

Az Orbán-kormány második egészségügyi minisztere, Mikola István két feladatot tűzött maga elé: népegészségügyi offenzívát hirdetett, s korszakos jelentőségű jogszabálytervezetet dolgozott ki a kórházak átalakítására és a szabadfoglalkozású orvoslás elterjesztésére. Mindkét terve sikerült. Megszületett a hosszú távú népegészségügyi program, azt a jelenlegi kormány tovább folytatja, s megalkotta a parlament a "mikolai" kórháztörvényt.

Ez utóbbival kapcsolatban Mikola a következőket írta a Világgazdaság Medicina mellékletében: "A jogszabály az egészségügyben is átláthatóvá teszi a magánosítás és a tőkebevonás folyamatát. Ugyanis a járulék- és az adóbevételek mellett lehetővé teszi a külső forrásbevonást." (VG, 2001. november 20.) Erre azért volt (és van) szükség, mert számítások szerint 1500 milliárd forint hiánya van az ágazatnak, ami felér az egészségbiztosítási alap jövő évi költségvetésének a nagyságával, s amelynek pótlására állami költségvetésből a rendszerváltás óta nem került sor.

E törvény lehetővé tette, hogy a kórházak költségvetési formában való gazdálkodását nonprofit vállalkozásokkal váltsák föl. A közhasznú társasági formát részesítette előnyben, miközben - a szakmai befektetők kivételével - alvállalkozások útján lehetővé tette a tőkebevonást az ágazatba. A tőkebeáramlás persze addig is folyt, ám a miniszter "hadat üzent a vadprivatizációnak", a jól fizető kórházi részlegek ellenőrizhetetlen vállalkozásba adásának azzal, hogy ez utóbbiakkal való szerződéskötéshez előírta a fenntartó egyetértését. A kórházak és rendelők kht. formában való működésétől jobb minőségű gyógyítást s a kapacitások jobb kihasználását remélték.

Mikola e törvényben szabályozta a szabadfoglalkozású orvoslást, amitől - mint a egészségügy legköltségérzékenyebb szereplőitől - hatékony gyógyítást remélt. Ám a törvény két eleme csak lehetőséget kínált, nem tette kötelezővé a kórházak átalakítását, s maradhattak volna továbbra is közalkalmazottak a doktorok.

Az ellenzék azonban keményen bírálta Mikolát és törvényét, s a 2002-es kormányváltást követően csak idő kérdése volt a jogszabály hatályon kívül helyezése. Sokan vallják, kár volt mindenestül kidobni azt, helyesebb lett volna, ha az MSZP-SZDSZ kabinet csupán saját elképzelése szerint átszabja. Nem így történt.

Csehák Judit minisztersége alatt megszületett a "régi-új" kórháztörvény, amelyből kimaradt az orvosi jogállás szabályozása, azt külön törvényben kívánták rendezni. Ám a törvény gyors parlamenti elfogadásának erőltetése szavazástechnikai hibához vezetett, ezért annak hatályon kívül helyezését rendelte el az Alkotmánybíróság.

Így tovább folytatódik az évtizedek óta élő gyakorlat. Nincs speciális törvény az egészségügy átalakítására, a meglévő társasági, önkormányzati törvények alapján folyik az ágazat átalakítása, a tőkebevonás. Ám eddig egyetlen köztulajdonban lévő kórházat sem vásárolt meg senki, csupán néhány intézmény - a körmendi, a siklósi, a kiskunhalasi - működtetésébe szállt be a magántőke. Az ingatlanok az önkormányzatok tulajdonában maradtak, s szerződésük van az OEP-pel a biztosítottak térítésmentes ellátására. A kórháztörvények célvagyonként kezelték az egészségügyi ingatlanokat, eszerint az értékesítéséből befolyt összeget kizárólag egészségügyi hasznosításra fordíthatták volna.