A közelmúltban rendeződött a jelképének is számító Dunaferr sorsa. Mit jelent ez az önkormányzat számára?

Amikor a társaság privatizálásáról döntöttek, a feltételrendszer kidolgozásakor az önkormányzat észrevételeit is figyelembe vették. Ma elmondható: az új tulajdonosoknak van egy az önkormányzattal közös programban megvalósuló térségfejlesztéssel kapcsolatos vállalásuk is. A cég helyzetének rendeződése megnyugtató számunkra, ugyanakkor van várakozás is Dunaújvárosban, hogy miképpen teljesülnek a befektetők vállalásai. Gondolok itt a foglalkoztatás megtartására, valamint a vállalat fejlesztésére.



Mekkora részesedése van

a városnak most a Dunaferrben? Milyen terveik vannak vele?

Az önkormányzat 15 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett a cégcsoportban, ami az ott végrehajtott tőkeemeléssel valamivel 7 százalék alá csökkent. Jelenleg is tárgyalásokat folytatunk az ukrán Donbass vezette befektetőcsoporttal az önkormányzati részvények értékesítéséről, ez ügyben megállapodás közeli helyzetben vagyunk. Jó esetben még ebben a hónapban megköthetjük a részvényértékesítésünkre vonatkozó megállapodást. Az önkormányzat valamennyi Dunaferr-részvényét eladja, e csomag névértéke mintegy 1,5 milliárd forint.



A város gazdasági életét, lehetőségeit meghatározhatja az M6-os autópálya majdani megépülése, valamint a tervezett új Duna-híd. Milyennek látja most annak lehetőségét, hogy mindez pár éven belül megvalósuljon?

Mindkét beruházásról döntés van. A megvalósításukhoz szükséges szerződéseket is aláírták az érintettek, és már megkezdődött a kivitelezések előkészítése. A nyomvonal mentén most fejeződnek be a régészeti feltárások és a földterület-kisajátítások. Jelenleg az alvállalkozói szerződések megkötésénél tart a program. Nemrégiben jártak tárgyalni az önkormányzatunknál az EBRD képviselői, mivel az M6-os autópálya finanszírozása főként tőlük származó forrásból történik majd.



Ha már pénznél tartunk,

ismert, hogy talán az átlagosnál is feszültebb a város idei költségvetése. Mik ennek az okai, és mennyire van szükségük hitelre a gazdálkodásukhoz?

A kiadásaink 2002 óta meghaladják a bevételeinket. Ez azt is jelenti, hogy azóta hitelfelvétel mellett is felborult a város költségvetési egyensúlya. Éppen ezért 2005-ben a legfőbb feladatunk az lesz, hogy ezt az egyensúlyt helyreállítsunk. Azt tűztük ki célul, hogy 2006 végére további hitelfelvétel nélkül kell a költségvetésünk bevételi és kiadási oldalának egyensúlyát elérnünk.



Milyen konkrét lépésekkel tudják ezt megvalósítani?

Tavaly 22 pontból álló, részben már meg is valósított programtervet dolgoztunk ki. Ezt jelenleg is folytatjuk. Úgy ítélem meg, a város intézményhálózata túldimenzionált a feladatai ellátásához, s az önkormányzatnál lévő foglalkoztatás is túlzott. Ezt az intézményhálózatot igyekszünk hozzáigazítani a város bevételi lehetőségeihez. Bár Dunaújváros jelentős forrásokkal rendelkezik, a normatív támogatások és ezek a bevételek ennek ellenére sem elegendőek a kötelező feladatok ellátásához.



A város kórháza megyei fenntartású intézmény, vagy önökhöz tartozik?

A helyzetünket súlyosbítja, hogy a város önkormányzatához tartozó kórház helyzete. Az említett 22 pont egyike éppen a kórház működésének átvilágítását célozza. Itt meghatároztuk azt is, hogy a működtetésbe külső tőkét kell bevonni. Az átvilágítás lezajlott, az ezt végző cégtől november végén kapjuk meg az eredményeket. Az önkormányzat a december 5-ei népszavazás függvényében dönt arról, mit tesz kórházával.

Mennyit tudnak ilyen körülmények között beruházásokra költeni?

Jövőre több mint 400 millió forintot tervezünk fejlesztésekre és felújításokra fordítani. A munkák szinte kivétel nélkül az idén elkezdett vagy elhatározott, tehát áthúzódó beruházások, ilyen például a térfigyelő rendszer kialakítása, valamint a Szalki-szigeti tájrehabilitációs program, egy ottani rekreációs terület kialakítása. Új beruházásokat nem tudunk indítani. Arra megvan lehetőségünk, hogy a mások által elindított fejlesztésekbe belépjen a város. Ilyen a főiskola új campusa, annak kollégiumprogramja és területrendezése. Magántőkét is szeretnénk bevonni a belső közüzemi terület rekonstrukciójába. Továbbra is élünk azzal a lehetőséggel, hogy minden szolgáltatást vagy kereskedelmet fejlesztő befektető igényeit kielégítsük. Például tavaly adták át a Tescót, az idén az OBI-t, novemberben pedig megkezdi tevékenységét a városban az Interfruct. Ebbe a belső közüzemi rendszerbe további kereskedelmi és szolgáltatóegységek is belépnek majd.



Milyen a városban az utak állapota?

Nem rossz az úthálózat. 2004-ben fenntartásra 120 millió, felújításra 108 millió forintot fordítottunk. Ezt nagyjából lefedi a befolyó gépjárműadó. Teljes felújítást végeztünk például a Batsányi úton. Építenünk is kellene, mert a város új, családi házas övezetében egyelőre nincsenek pormentes utak. Az egyéb infrastruktúráról elmondható, hogy két éve fejeztük be az EU-konform kommunális szennyvíztisztító építését. Most van folyamatban a térség négy településével együtt végzett csatornahálózat-bővítés, dunaújvárosi biológiai szennyvíztisztító végponttal, amelynek akkora a kapacitása, hogy a környező települések szennyvizét is fogadni tudja. A most folyamatban lévő céltámogatott beruházás Baraccsal, Kisapostaggal, Nagyvenyimmel és Mezőfalvával közösen készül.



Milyen területeken lát kitörési lehetőséget Dunaújváros számára?

Kiadtunk egy jelszót: arccal a Duna felé. A Nemzeti fejlesztési terv tartalmazza egy új közforgalmú kikötő létesítését Dunaújvárosnál, ez a város déli kikötője lesz. A munkák előkészítését már elindítottuk, a kikötő létesítését hozzáillesztjük a városfejlesztési tervekhez, s az új létesítmény vasúti és közúti kapcsolatának kidolgozását is elvégezte főépítészi irodánk.



Dunaújvárosban van már egy kikötő. Mi indokolja egy újabb létesítését?

A jelenlegi, még az ötvenes években épült kikötő a Dunaferr Rt. tulajdonában van, s tovább már nem fejleszthető. Régebben, amikor kormányzati szinten napirenden voltak dunai kikötők, akkor Baja, Dunaújváros, Csepel és Gönyű fejlesztését határozták el. Akkor derült ki, hogy a régi terület nem alkalmas a fejlesztésre. Az önkormányzat javaslatot tett a város déli térségében, a híd közelében, a Salbert-szigethez kapcsolható kikötő létrehozására, ami aztán bekerült a Nemzeti fejlesztési tervbe. A jelenlegi ismereteink szerint 2013-ra valósulhat meg az új közforgalmú kikötő, amely a tervek szerint állami tulajdonú lesz.



Milyen lehetőségeket lát ezenkívül a város számára?

A céljaink közé tartozik mindemellett új iparterületek kialakítása is. Az egyik a város északi területén létesül a terveink szerint, Rácalmással együttműködve. A fejlesztés során egy 150 hektáros területet kapcsolunk hozzá a már működő északi iparterülethez. A város déli iparterületén szeretnénk elindítani egy öko ipari parki beruházást. Ennek előkészítése is folyik. Elkészült a szükséges hatástanulmány, s a megvalósításhoz igényeltünk az ÁPV Rt.-hez került dunaferres ingatlanokból egy 27 hektáros területet.