Az uniós követelmények - főleg pedig a nemzeti makrogazdasági paraméterek - rugalmasabb értelmezésére a 25 tagállam pénzügyminisztériumi államtitkárai már összeállítottak egy jelentést és ajánlásgyűjteményt - írja az EUobserver. A tagországonkénti differenciálás lehetőségeit mérlegelve a Handelsblatt egyenesen arra utal, hogy elképzelhető nemzeti stabilitási paktumok sorozatának megalkotása. A mostani egyezmény alkalmazásával együtt járó kényszerzubbonyhatás kiszűrése után elképzelhető, hogy az évenkénti költségvetési egyensúlyok szigorú vizsgálata helyett a jövőben több év irányzatának elemzése kerülne az előtérbe, a paraméterek között pedig a súlypont a deficitről áttevődne a fajlagos államadósságra és annak fenntarthatóságára. Mint a Financial Times emlékeztet, ezen elv szerint a kisebb köztartozásokat cipelő országok könnyebben költhetnének szerkezeti reformokra, illetve a kutatás-fejlesztésre, akár nagyobb éves hiány árán is.

A maastrichti kritériumok differenciált alkalmazásának másik nagy ötletével Berlin állt elő azt szorgalmazva, hogy az államháztartási egyensúlyi mutató számításánál vegyék figyelembe a nettó befizetéseket. Mint azonban a Handelsblatt figyelmeztet, a befizetési többletek teljes összegben való beszámítására aligha lehet számítani, a kritériumok teljesítésének értékelése során azonban ezt a körülményt esetleg figyelembe lehet vetetni. További lehetséges korrekciós tényezőként egyes jelentések utalnak a kutatásra-fejlesztésre, az infrastruktúrára vagy a védelemre fordított kiadások méltányos számbavételére, illetve helyes makrogazdasági szanálási programoknak kedvezőtlen konjunkturális fordulat esetén való méltánylására.