Növekvő jövedelemelvárások
Az elmúlt másfél évben az inflációt jelentősen meghaladó mértékben növekedtek a társadalom jövedelemelvárásai Magyarországon - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb háztartási felméréséből. Miközben az áremelkedés éves üteme ezen időszakban 4 és 7 százalék között mozgott, a megkérdezettek folyamatosan két számjegyű mértékben növelték az egyes életszínvonal-kategóriákhoz szükségesnek tartott összeget. Ez valószínűleg összefüggésben áll a 2001-2003-as időszak dinamikus reálkereset-emelkedésével, ám megfigyelhető, hogy a bérdinamika erőteljes visszaesését már nem követte az elvárások mérséklődése. Az átlagos megélhetési szinthez elegendőnek ítélt összeg például az elmúlt egy évben 14,4 százalékkal, vagyis az infláció kétszeresével emelkedett. Az is figyelemre méltó, hogy ezek az összegek mennyire összefüggnek a válaszoló jövedelmi helyzetével. A legszegényebb népességötödbe tartozók úgy vélik, hogy "szűkösen" megélni egy főnek 35 ezer forintból lehet, a leggazdagabb ötöd ugyanezt a szintet 77,5 ezer forintból tartja elérhetőnek. Más összefüggésben elmondható, hogy azt az összeget, amit a leggazdagabbak az átlagos megélhetéshez elegendőnek gondolnak, a legszegényebbek már a kiemelkedő életszínvonalhoz társítják.
Ugyanakkor a lakosság folyó kiadási szerkezetében bekövetkezett változások már jobban követik a reálbérek alakulását. 2003-ban jelentősen mérséklődött az élelmezésre és lakásfenntartásra fordított összeg aránya a teljes folyó kiadásokból, ami az életszínvonal javulására utaló jel, hiszen ezzel párhuzamosan emelkedett a szórakozásra, művelődésre, egészségre fordított kiadások aránya. Az idén némi visszarendeződés figyelhető meg, ami annak a következménye lehet, hogy a hatósági árak és a kedvezményes áfakulcs emelése éppen az élelmezés és lakásfenntartás árait emelte leginkább. A lakásfenntartás költségeit az is növelte, hogy a vásárlás forrása jellemzően jelzáloghitel, aminek törlesztése szintén ebbe a kategóriába tartozik.
Mivel 2005-ben majd a 2003-as fogyasztási szerkezet fogja meghatározni az infláció számításánál figyelembe vett termékek súlyait, megállapítható, hogy jövőre az ideinél valamivel kisebb súlya lesz az élelmiszereknek. Ez hosszabb távon a monetáris politika számára kedvező folyamat lehet, hiszen az infláció befolyásolásának hatékonyságát gyengíti, ha a fogyasztásban nagy a súlya azoknak a termékeknek, amelyek árai nem érzékenyek a monetáris kondíciókra.
A háztartási felmérésből az is kiderül, hogy 2004 első felében az egy főre jutó folyó kiadás átlagosan 48 ezer forint volt, melyet a különböző helyzetű családok egészen eltérő szerkezetben költöttek el. A gyermekes inaktív, illetve a többgyermekes aktív háztartások fogyasztásában a drágább (és egészségesebb) élelmiszerek súlya jóval kisebb az átlagosnál. (MI)
